eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina

Tízezerből 248 menedékkérőt küldtek vissza Magyarországra

Németországból az idén szeptember végéig 10 082 menedékkérőt akartak visszaküldeni Magyarországra az uniós menekültügyi szabályok alapján, és 248 esetben volt sikeres az eljárás - írta a Die Welt című német lap a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) kimutatása alapján.

A BAMF januártól szeptember végéig pontosan 40 ezer menedékkérő visszaküldését kezdeményezte a dublini rendelet alapján, amely főszabályként előírja, hogy abban a tagállamban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, amelyben regisztrálták a kérelmező belépését az EU területére.

A 40 ezer ember közül 2860-at sikerült visszaküldeni az illetékes tagállamba, ami azt jelenti, hogy 7,15 százalékban vezetett eredményre az igen hosszadalmas eljárás. A legtöbb embert Magyarországra próbálták visszaküldeni, a sikeres eljárások aránya 2,45 százalék.

A BAMF kiemelte, hogy többnyire nem az adott tagállam ellenállása miatt bukik el a kezdeményezés, ugyanis sok menedékkérő megtámadja az átadásról szóló határozatot bíróságon, amely felfüggesztheti vagy meg is szüntetheti az eljárást. Sokan pedig eltűnnek a hatóságok elől, ami azért gond, mert féléves - egyes esetekben másfél éves - németországi tartózkodás után automatikusan Németországra száll a kérelem megvizsgálásának felelőssége, vagyis már nem lehet visszaküldeni őket abba a tagországba, ahol az EU területére léptek.

Más tagállamok az idén szeptember végéig 24 435 menedékkérő Németországba küldését kezdeményezték, és 9688-at sikerült is átadni, ami csaknem 40 százalékos arányt jelent. A legtöbb ember - 4351 menedékkérő - átadását Svédország kezdeményezte, közülük 3254 vissza is került Németországba.

A BAMF rámutatott: idén fordul elő első alkalommal, hogy a társországok több menedékkérőt küldenek vissza Németországba, mint Németország más uniós tagállamokba.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×