Infostart.hu
eur:
379.44
usd:
321.26
bux:
130785.28
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Az Iszlám Állam vesztesen is veszélyes lenne

Moszul visszahódításával az Iszlám Állam terrorszervezet Irakban katonailag súlyos vereséget szenvedne. Ez azonban nem jelentené a szervezet kimúlását, erőteljesebben összpontosíthatna a merényletekre - írta a dpa hírügynökség.

Több mint két évvel ezelőtt néhány száz dzsihadista söpört végig a milliós városon, s elüldöztek egy olyan hadsereget, amelynek katonái ellenállás nélkül menekültek. Később Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője erőt demonstrálva első ízben nyilvánosan megjelent a város egyik mecsetének szószékén. Moszul mind a mai napig a szunnita terrorszervezet "fővárosának" számít.

A szélsőségesek uralmának azonban hamarosan vége szakadhat. A hét eleje óta az iraki hadsereg alakulataiból, kurd harcosokból és helyi szunnita milícistákból álló haderő közelít az Iszlám Állam "fellegvárához". Állítólag 30 ezer harcos néz farkasszemet négyezer főre becsült szélsőségessel. Megfigyelők azt állítják, hogy a harc hosszú és véres lesz. Abban azonban senki sem kételkedik, hogy a moszuli győzelem az Iszlám Állam felett csak idő kérdése.

Amennyiben ez bekövetkezne, a terrorszervezet Irakban katonailag súlyos vereséget szenvedne. Birtokában csak kisebb települések maradnának többnyire kietlen vidékeken. Ám az Iszlám Állam elleni harc nem érne véget, Irakban sem. A tapasztalat azt mutatja, hogy bár a szervezetet meg lehet tizedelni, de ettől még tovább él és gyakorolja a kíméletlen erőszakot. 2010-ben például az Iszlám Állam előfutára többé-kevésbé legyőzöttnek számított, később azonban megerősödve tért vissza.

A szélsőségeseknek megvan az a képességük, hogy rugalmasan alkalmazkodnak az új katonai helyzethez. A vezetőség elég szabadságot biztosít a helyi sejteknek, hogy önállóan cselekedjenek és reagáljanak. Az Iszlám Állam azokon a vidékeken, amelyek fölött elvesztette az ellenőrzést, áttérhet a gerilla hadviselésre - jósolják az Institute for Study of War kutatói. "Olyan taktikai fogásokat éleszthet újjá, amelyeket korábban már alkalmazott" - mondják az amerikai szakértők - ezek közé tartozhatnak az öngyilkos merénylők és a pokolgépes robbantások különböző formái.

Még mindig a szélsőségesek kezére játszik az iraki politikai helyzet. A szunniták már régóta azt vetik a síita többség szemére, hogy őket teljesen kiszorították. A hátrányos megkülönböztetésnek ez az érzete a szunniták körében erős rokonszenvet ébresztett a szintén szunnita Iszlám Állam iránt. Az országnak ezt az alapvető problémáját még mindig nem oldották meg. A szunnita tartományok nagyobb autonómiát követelnek, de ellenállásba ütköznek Bagdadban, ahol mindenekelőtt a síita pártoknak van szavuk.

Az Iszlám Állam a nyitott határoknak köszönhetően visszavonulhat a szomszédos Szíriába, ahol a szélsőségesek északon és keleten még mindig nagy területeket ellenőriznek.

Az Iszlám Állam elleni harc Szíriában, mindenekelőtt alkalmas szárazföldi erő hiányában, még nehezebb, mint Irakban. A szíriai kurdok ugyan nagy területeket vettek el az Iszlám Államtól, de eközben olyan régiókba is benyomultak, ahol nem alkotnak többséget. A szíriai arabok, valamint Törökország szerint semmi esetre sem folytathatják előrenyomulásukat. A Törökország által támogatott lázadók túlságosan gyengék az Iszlám Állam kiszorításához. A Nyugat elutasítja, hogy a kormányerőkkel együtt lépjen fel a terrorszervezet ellen, nem is szólva arról, hogy több mint öt év elteltével a szíriai hadsereg is jelentősen meggyengült.

A múlt még egy dologra megtanított: minél nagyobb katonai nyomás alá helyezik az Iszlám Államot Szíriában vagy Irakban, annál inkább arra szorítják, hogy terrorista merényleteket kövessen el más országokban, s éppen Nyugaton. Már a tavaly elszenvedett veszteségek után is olyan jelek mutatkoztak, hogy a dzsihadisták a "közeli ellenséggel" szembeni sikertelenség miatt erősebben fordulnak a "távoli ellenség" irányába. Az Iszlám Állam már régóta globális szervezet, számos országban követőkkel.

Merényletekre most is lehet számítani, főleg olyan államokban, amelyek csatlakoztak az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióhoz. Barack Obama amerikai elnök egy interjúban arra figyelmeztetett, hogy az Iszlám Államnak továbbra is megvan az ereje terrorcselekmények végrehajtására. Haider al-Abádi iraki miniszterelnök szerint mindenekelőtt a Perzsa-öböl mentén fekvő államok vannak veszélyeknek kitéve. A terrorista szervezet fölötti győzelem Moszulban elérhető közelségbe került, de a szélsőségesek elleni harc még sokáig fog tartani - írta a dpa.

Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×