eur:
411.32
usd:
392.52
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Orbán Viktor négy javaslatot tett az Európai Unió jövőjéről

Orbán Viktor négy javaslatot tett az Európai Unió jövőjéről

Az európai uniós gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a közös biztonságpolitika és az uniós szakpolitikák terén tett négy javaslatot Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió jövője kapcsán a pénteken kezdődő, varsói V4-csúcstalálkozót megelőző sajtótájékoztatón.

 Az európai uniós gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a közös biztonságpolitika és az uniós szakpolitikák terén négy javaslatot tett Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió jövőjére vonatkozóan a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) kormányfőinek pénteki varsói találkozóján, amelyen részt vett Angela Merkel német kancellár is.

Orbán Viktor négy javaslatot tett az Európai Unió jövőjéről

Orbán Viktor úgy vélte, hogy a britek kilépése az Európai Unióból nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az EU pedig teljesen elvesztette adaptációs készségét. "Két bajjal kell egyszerre megküzdenünk. Az első az, hogy az Európai Unió elvesztette az adaptációs készségét szinte minden dimenzióban. Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó adaptációs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli - az unió szempontjából külpolitikai - kérdésekben sem", mint például Ukrajna - mondta a tárgyalások megkezdése előtti sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök.

Szerinte a második baj, amellyel az EU küszködik, az, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkozik.

A miniszterelnök négy javaslatban foglalta össze a problémák megoldására vonatkozó magyar álláspontot.

Elsőként azt tanácsolta, hogy az unió tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját. "Tudom, hogy ezt sokan fel akarják lazítani, valami mást javasolnak, de Magyarország ezzel a szigorú költségvetési politikával lábalt ki a válságból, és lett gazdasági értelemben sikertörténet, tehát mi javasoljuk ennek fenntartását" - jegyezte meg Orbán Viktor.

Mint mondta, az unióban "első helyre" kellene sorolni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához.

A magyar miniszterelnök harmadik javaslatának értelmében az európai intézményeknek vissza kellene térniük rendeltetésükhöz. "Az Európai Tanács vezesse és csak ő vezesse az Európai Uniót. Az Európai Bizottság a politikai szerepjátszást fejezze be, és térjen vissza az alapszerződésben rögzített feladatához, ő nem politikai szereplő, hanem a szerződés őre, amelynek az a funkciója, hogy a kettős mérce alkalmazását az unión belül elkerülhessük" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A közös szakpolitikákat illetően a magyar miniszterelnök javaslata az volt, hogy az EU őrizze meg a régi, bevált politikákat, mint amilyen a kohéziós és az agrárpolitika, és alkosson "szükséges új politikákat", például a digitalizáció kérdésében, ugyanakkor a migrációnak és a szociális kérdéseknek az ügyét ne vonja be a közös politikákba.

Az Európai Unió alapszerződésének módosítását illetően Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy ennek szükségességéről csupán a viták és a tárgyalások egy későbbi szakaszában lehet döntést hozni.

Merkel: arra kell összpontosítani, ami összeköti az EU tagjait

A brit uniós tagság megszüntetésével (Brexit) kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot - emelte ki Angela Merkel német kancellár pénteken Varsóban a V4 csoport (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) és Németország vezetőinek találkozója előtt tett sajtónyilatkozatában.

A kancellár a visegrádi országok kormányfőivel közösen tartott tájékoztatón első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette. Hangsúlyozta, hogy az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több "közös akciót tervezhetnek" a közös biztonság- és védelempolitika területén.

A belbiztonság területén, amelyen "nem csak a terrorizmus elleni harcról" van szó, közös projektek egész sora vár megvalósításra - tette hozzá Angela Merkel.

Kiemelte, hogy a migráció ügyében különösképpen a "humanitárius felelősségvállalás", az afrikai országokkal kialakítandó "migrációs partnerség" és a Törökországgal kezdett együttműködés, valamint az "illegalitás elleni küzdelem" kérdéséről szükséges tárgyalni.

Fico: meg kell változtatni az EU-intézmények és a tagállamok kommunikációját

Szükség van arra, hogy a jövőben megváltozzon a kommunikáció az Európai Unió intézményei és a tagállamok között - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken Varsóban a négy visegrádi ország (Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Csehország) kormányfői és a német kancellár találkozója előtti sajtótájékoztatón.

Robert Fico szerint az is elengedhetetlen, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban is.

A szeptember 16-i "pozsonyi csúcstalálkozón mindezt meg kell vitatni. Tudatosítani kell, hogy hosszú távú folyamatokról van szó, de el kell őket indítani" - hangsúlyozta a szlovák kormányfő, akinek országa jelenleg ellátja az unió Tanácsának soros elnökségét.

Sobotka: prioritás a biztonság megerősítése és a gazdasági fejlettség gyorsabb kiegyenlítése

Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az európai unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a négy visegrádi ország kormányfője és a német kancellár varsói találkozója előtti sajtótájékoztatón.

"Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére. A témán belül vitat kell nyitni a közös európai hadsereg felállításáról is" - vélekedett Bohuslav Sobotka.

Hangsúlyozta: Csehország rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy az Európai Unió megerősítse a lakosság körében az integrációba vetett hitet, mert ez a sikeres politika alapja.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×