Infostart.hu
eur:
362.81
usd:
324.37
bux:
143999.7
2026. november 9. hétfő Tivadar

46 millióan élnek modern kori rabszolgaságban

Világszerte 45,8 millióan kényszerülnek arra, hogy a modern kori rabszolgaság valamilyen formájában éljenek, közülük a legtöbben az ázsiai kontinensen - derül ki a rabszolgaság felszámolásáért küzdő, Walk Free Foundation nevű ausztrál alapítvány kedden közzétett éves felméréséből.

A 167 országot vizsgáló tanulmányból (Global Slavery Index 2016) kiderül, hogy a modern kori rabszolgaságban sínylődők 58 százaléka öt országban él: Indiában, Kínában, Pakisztánban, Bangladesben és Üzbegisztánban. A lista élén az 1,3 milliárd lakosú India áll, ahol 18,4 millió kizsákmányolt embert tartanak számon.

A felmérés ugyanakkor megemlíti, hogy Észak-Koreában a legrosszabb a helyzet, ahol minden huszadik ember, vagyis az ország 22 milliós lakosságának 4,4 százaléka rabszolgasorban sínylődik, és a kormány a világon a legkevesebbet teszi a helyzet javításáért. Sőt, korábban jogvédő szervezetek és az ENSZ is az állam által fenntartott kényszermunkatáborokról számolt be.

A Global Slavery Index 2016 adatai szerint Magyarországon 22 500-an kénytelenek rabszolgasorban élni, és ezzel az ország Japánnal, Tajvannal, Uruguayjal, Szlovéniával és Szlovákiával megosztva a 41. a rangsorban.

A tanulmány szerint modern kori rabszolgaság áldozata az, akit megfosztanak a szabadságától, akire mások tulajdonaként tekintenek, akit elcserélhetőnek, eladhatónak vagy éppen elpusztíthatónak tartanak.

A Walk Free Foundation a modern kori rabszolgaság keretein belül tartja számon az emberkereskedelmet, a kényszermunkát, az adósrabszolgaságot, a kényszerházasságot és a gyermekek különféle kizsákmányolását. Az ENSZ egyik illetékese a felmérés kapcsán azt mondta, a szegénységnek, társadalmi kirekesztésnek és megkülönböztetésnek tudható be, hogy az eddigieknél is elterjedtebbek a rabszolgaság olyan formái, mint a prostitúció, a gyerekkatonaság, a kényszermunka vagy a gyermekek alkalmazása a kábítószer-kereskedelemben.

A két évvel korábban készített, hasonló felmérés világszerte 35,8 millió modern kori rabszolgát regisztrált. Andrew Forrest, a Walk Free Foundation ausztrál alapítója szerint a 30 százalékos emelkedés elsősorban adatgyűjtési módszereik javulásának tudható be, bár úgy vélte, a helyzet a globális migráció erősödése miatt világszerte romlik.

A Global Slavery Index 2016 felmérést a Gallup közvélemény-kutató intézet segítségével 25 országban 53 nyelven 42 ezer ember megkérdezésével állították össze.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Első körben az ígért béremelésnél kisebb történhet meg a közgyűjteményi dolgozóknál is – a folytatásról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Az ukrán fegyveres erők négy orosz drónirányító központra mértek csapást a megszállt ukrajnai területeken és az oroszországi Brjanszki területen. A művelet során az elfoglalt Bergyanszkban eltalálták a Moszkva által kiemelten kezelt Rubikon drónegység egyik bázisát is - írta meg a United24. Harminc év után először indított útnak nyersvasszállítmányt az északi-sarki Murmanszk kikötőjéből Oroszország. A Kyiv Post cikke szerint azért kényszerültek az orosz acélipari szereplők a szokatlan lépésre, mert a fekete-tengeri ukrán drón- és rakétatámadások gyakorlatilag megbénították a hagyományos déli szállítási útvonalakat, a balti-tengeri kikötők pedig már nem bírják a megnövekedett forgalmat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×