Az amerikai elnök repülőgépe, az Air Force One helyi idő szerint nem sokkal csütörtök éjfél után szállt fel Buenos Airesből.

Argentínai tartózkodásának utolsó óráit Obama és családja az ország déli részén, a patagóniai Bariloche üdülőhelyen töltötte, csodálatos magashegyi környezetben. Vendéglátója Mauricio Macri új argentin elnök itt még egyszer felkereste Obamát, hogy elbúcsúzzon tőle egy magán jellegű találkozó keretében.

Tavaly decemberi hivatalba lépése óta Macri a hazai bírálatok ellenére elfordult a Dél-Amerikát zömmel uraló, erősen baloldali és az Egyesült Államok gazdasági befolyását ellenségesen szemlélő politikai irányzatoktól, és a nyugati országok felé fordult.

Buenos Aires-i látogatásának első napján, szerdán Obama dicsérte a 2015 decembere óta hivatalban lévő, jobbközép argentin elnököt, amiért már megkezdte számos, korábban ígért reformjának a megvalósítását, és azt mondta, Washington kész arra, hogy együttműködjön az argentin "történelmi átmenet" megvalósításában, amellyel Argentína példát mutat a szomszédos országoknak.

Obama, akinek útját szimbolikusan a több mint 30 ezer halálos áldozatot követelő argentin katonai diktatúra 1976-os hatalomra kerülésének 40. évfordulójához időzítették, csütörtökön elismerte, hogy az Egyesült Államok Argentínával kapcsolatos politikája annak idején hibás volt, de nem kért bocsánatot azért, hogy az amerikai kormányzat támogatta a katonai juntát annak a hatalomra kerülését követő, korai szakaszában. Az elnök megismételte, hogy hozzáférhetővé teszi a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) és az amerikai hadseregnek az argentin diktatúrával kapcsolatos dokumentumait, hogy Washington hozzájárulhasson az igazság feltárásához.

Az argentin főváros központjában csütörtökön "Soha többé" mottóval több tízezren emlékeztek meg az 1983-ig tartó diktatúra negyven évvel ezelőtti kezdetéről és az áldozatokról, ismét követelve a katonai junta bűneinek maradéktalan feltárását.

Előzőleg Kubában tett történelmi jelentőségű látogatásán Obama a szabadságjogok, köztük a szólás- és a vallásszabadság érdekében szólalt fel a kubai néphez intézett beszédében. Jelképesen baráti kezet nyújtott, és kinyilvánította: azért ment Kubába, hogy "eltemesse a hidegháború utolsó maradványát az amerikai kontinensen". Az amerikai elnök ugyanakkor politikai és gazdasági reformokat sürgetett a szigetországban.

Obama azzal a céllal utazott a kubai fővárosba, hogy felgyorsítsa és visszafordíthatatlanná tegye a két ország közötti enyhülést, amely több mint fél évszázad fagyos viszony után, 2014 decemberében kezdődött, és amely a fennmaradt mély nézeteltérések ellenére máris gyors változásokat eredményezett gazdasági és politikai téren.

Személyében az 1959-es kubai forradalom győzelme óta először tett látogatást hivatalban lévő amerikai elnök a kommunista vezetésű szigetországban.