"Az elosztási rendszer Lengyelország és Magyarország érdekében áll. Leginkább az új tagállamok nyernek az Európai Unión belüli mozgásszabadsággal. Ha az EU nem lesz képes szavatolni külső határait, egyre több ország vezet be határellenőrzést, és akkor nem lesz schengeni rendszerünk" - mondta Ygeman.

Hasonló szellemben nyilatkozott erről Morgan Johansson svéd igazságügy- és bevándorlási miniszter is.

"Úgy tűnik számomra, hogy az EU-ra nézve nagyon drámai a helyzet. Azt kockáztatjuk, hogy visszacsöppenünk a húsz évvel ezelőtti, a schengeni övezet fennállása előtti állapotba. Ha nem találunk közös megoldásokat, az felbomlasztja az egész schengeni rendszert, és ez sokba fog kerülni, nem utolsósorban a gazdaságnak. Ez leginkább azokat az országokat fogja sújtani, amelyek ezt (a döntést, vagyis a kvótarendszert) ellenzik. Ezzel tisztában kell lenniük" - mondta Johansson.

A visegrádi országok az EU külső határainak megerősítését követelik, és elutasítják a menedékkérők elosztását szabályozni hivatott uniós kvótarendszert. Jelenleg Brüsszelben tanácskoznak az unió bel- és igazságügyi miniszterei.

Olyan rendszer létrehozásáról egyeztetnek, amely révén automatikusan kiszűrhetővé válnak az unióba érkező menekültek közül azok, akiknek a neve szerepel a terrorellenes szolgálatok és bűnüldöző szervek adatbázisaiban.