A dán bevándorlási és integrációs tárca vezetőjének, Inger Strjbergnek küldött keddi levelében a biztos úgy értékelte, hogy a legutóbbi, külföldiekre vonatkozó törvénymódosításokkal Koppenhága letér az európai konvenciók útjáról.

"Ezekben a nehéz időkben mindennél fontosabb, hogy tartsuk magunkat az emberi jogok védelmében elért vívmányainkhoz, és elkerüljük a már létező egyezmények meggyengülését" - írta Muiznieks.

A biztost nagyon nyugtalanítja, hogy Dánia lehetővé tenné a menedéket kérők fogva tartási idejének meghosszabbítását, 10 ezer koronánál (körülbelül 420 ezer forintnál) többet érő értéktárgyaik és vagyonuk elkobzását, illetve szigorítaná a családegyesítési kérelmekre vonatkozó szabályozást.

Az ezekre vonatkozó törvénytervezet szerdán került a dán parlament elé, és jó esély van rá, hogy a szociáldemokraták és a jobbközép pártok támogatásával megszavazzák.

Muiznieks szerint a tervezett változtatások "az érintettek emberi méltóságának, illetve tulajdonhoz való jogának megsértéséhez vezethetnek".

A biztos szerint a tömeges bevándorlás esetén a menekültek fogva tartásának meghosszabbítását lehetővé tevő törvény gyengíti az igazságszolgáltatás erejét. Szerinte ez oda vezethet, hogy a fogva tartást mint eszközt "aránytalanul és válogatás nélkül" alkalmazzák majd.

"A menedékkérőket és a bevándorlókat nem kezelhetjük bűnözőkként, és a bevándorlási politikát ehhez az elvhez kell igazítani" - figyelmeztetett Muiznieks.

Az 5,4 millió lakosú Dániában 2015-ben mintegy 21 ezren nyújtottak be menedékkérelmet. Becslések szerint 2016-ra ez a szám 25 ezerre emelkedhet. Az európai uniós tagállamok között Dánia vezeti a sort az egy lakosra jutó menekültek számában.