A számok azt mutatják, hogy a nyáron közzétett felmérésekhez képest húsz százalékponttal többen jelölték meg ezt az unió előtt álló legjelentősebb kihívások között, összesen 58 százalék tartja fontosnak a kérdést.

A korábbinál 8 százalékponttal többen, 25 százalék nevezte meg a terrorizmust ilyen kihívásként. Harmadik helyen, némileg visszaesve szerepel a gazdasági helyzet, amelyet a munkanélküliség követ.

A tagállamokra bontott adatokból az derül ki, hogy Portugáliát leszámítva minden uniós országban a bevándorlást tartják a legtöbben égető fontosságú kérdésnek. A portugálokat a költségvetési helyzet foglalkoztatja leginkább, és csak utána következik a migráció és a munkanélküliség.

Az adatok tanúsága szerint az unió lakói különbséget tesznek a belső szabad mozgás és a bevándorlás között. Míg az unió más országaiból érkező bevándorlókhoz a többség pozitívan áll, az unión kívülről érkező bevándorlókkal szemben inkább elutasítóak az emberek. Az unión belüli szabad mozgást minden tagállamban elsöprő többség támogatja.

Az Eurobarométer arra is kitér, hogy a legtöbb megkérdezett szerint mind tagállami, mind uniós szinten többet kell tenni az illegális bevándorlás ellen, és a nagy többség támogatja az egységes európai migrációs politika megalkotását.

Magyarországon 68 százalék nevezte az unió előtt álló jelentős kihívásnak a bevándorlás ügyét, 34 százalékot foglalkoztat a terrorizmus, és a megkérdezettek 15 százaléka említette a gazdasági helyzetet. Országos szinten viszont Magyarországon a munkanélküliséget nevezték meg a legtöbben fontos kérdésnek, és csak azt követi a migráció. A gazdasági helyzetet és az egészségügyi és szociális biztonság ügyét 23-23 százalék említette.

Rendkívül nagyok az eltérések a gazdasági helyzet megítélését illetően az uniós tagállamokban. Összességében valamivel többen, de még így is csak a kisebbség gondolja úgy, hogy a gazdaság helyzete jó; a megkérdezettek 57 százaléka szerint rossz a gazdasági helyzet.

Tíz olyan ország van az EU-ban, ahol a közvélemény többsége kedvezően nyilatkozott a gazdasági helyzetről. Németországban, Máltán, Luxemburgban, Dániában, Hollandiában és Svédországban az emberek több mint háromnegyede szerint jó a helyzet. Magyarország azok között az országok között van, ahol az emberek többsége kedvezőtlennek tartja a gazdasági helyzetet. Itthon 69 százalék véli úgy, hogy inkább rossz állapotban van a gazdaság, míg 29 százalék szerint nincs. Négy országban, Bulgáriában, Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban az emberek kevesebb mint tizede ítéli meg pozitívan a gazdasági helyzetet, utóbbiban mindössze 3 százalék vélekedik így.

A következő egy évre vonatkozó várakozásokat illetően viszont a többség az unióban úgy véli, hogy hazájában és az unióban egyaránt vagy javulni fog a gazdasági helyzet, vagy ugyanolyan marad; romlásra csak a válaszadók mintegy negyede számít, igaz, most többen vannak, mint fél évvel ezelőtt. Saját munkahelyével és pénzügyi körülményeivel kapcsolatban a nagy többség nem vár változást.Továbbra is jelentős többség támogatja viszont az eurózónát, vagyis azt, hogy Európában létrejöjjön a gazdasági és monetáris unió, amelynek egyetlen fizetőeszköze van. Az euróövezeten belül 68, az unió egészében 56 százalék támogatja a gazdasági integrációt, és az unióban 37 százalék, az euróövezetben pedig 26 százalék van ez ellen. Magyarországon a relatív többség támogatja az egységes gazdasági unió és az euró gondolatát; 7 százalék bizonytalan, 49 százalék van mellette és 44 ellene. Bulgária, Lengyelország, Dánia, Svédország, az Egyesült Királyság és Csehország azok a tagállamok, ahol a közvélemény többsége nem ért egyet az eurózóna gondolatával.

A felmérés kitért az EU és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi és beruházási egyezményre is, amelynek megkötését az adatok tanúsága szerint 53 százalék támogatja.

A kutatás készítői az EU megítélésére is rákérdeztek. A számok azt mutatják, hogy 37 százalék ítéli meg pozitívan az EU-t, nagyjából ennyien semlegesen, 23 százalék pedig negatívan látja az integrációt. Magyarországon 39 százalék megítélése kedvező az EU-ról, és a válaszadók 20 százaléka ítéli rossznak az Európai Uniót.

Az adatokból az is kiderül, hogy csökkent az állampolgárok bizalma az uniós intézmények, valamint a tagállami kormányok és parlamentek iránt, de továbbra is többen bíznak az EU-ban, mint saját kormányaikban és törvényhozásaikban, bár ehhez a kérdéshez az Eurobarométer nem közölt országokra lebontott adatokat. Ennek ellenére a többség úgy véli, hogy véleménye nem számít az unióban. Magyarországon például 62 százalék gondolja így. A többség ugyanakkor a legtöbb országban bizakodó az integráció jövőjét illetően, és a többség szinte mindenhol azt mondta: az EU állampolgárának érzi magát.

Az európai integráció legjelentősebb eredményének a legtöbben a tagországok közötti békét nevezték, amelyet szorosan követ a tőke, a személyek, szolgáltatások és áruk szabad áramlása az Európai Unión belül.