A tárcavezető a Gibran Bászil libanoni külügyminiszterrel tartott tárgyalásai után leszögezte, hogy az orosz fellépés az ENSZ alapokmányának 51. cikkén alapszik. Ez feljogosít bármely államot arra, hogy egyénileg vagy más országokkal együttesen megvédje magát, ha támadás éri.

A Kreml kedden jelentette be, hogy az orosz Kogalymavia (nemzetközi nevén Metrojet) nevű orosz légitársaság Sarm-es-Sejkből Szentpétervárra tartó gépének katasztrófáját, amelyben 224 ember halt meg, a gépen elhelyezett pokolgép okozta.

Lavrov kijelentette, hogy a Sínai-félsziget fölött történt terrorcselekmény orosz állampolgárok ellen irányult, ami egyenlő az orosz állam elleni támadással.

Az önvédelem jogát Oroszország minden lehetséges eszközzel, politikaival és katonaival egyaránt érvényesíteni fogja, bevonva a titkosszolgálatokat és a felderítést is - tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter egyben reményét fejezte ki, hogy a Nyugat ezentúl nem fogja az Iszlám Állam elleni harcot összekapcsolni Bassár el-Aszad szíriai elnök távozásával, és felhagy ezzel a követeléssel.

Kifejtette: ezt a kérdést alaposan megtárgyalta amerikai kollégáival. Szerinte nem lenne elfogadható, hogy az Iszlám Állam elleni közös harcot ilyen előfeltételhez kötnék. Szólt arról is, hogy a dzsihadista szervezet nem tekinthető semmifajta államnak, a nemzetközi közösségnek kötelessége megakadályozni az IÁ állammá alakulását és az általa tervezett kalifátus létrehozását.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a G20-as országcsoport antalyai csúcsértekezletén kifejtett véleményét felidézve hangsúlyozta: Moszkva arra számít, hogy a nemzetközi közösség közösen fog fellépni a terrorista szervezetek finanszírozásának beszüntetése céljából. Megismételte a szíriai válsággal kapcsolatos bécsi nemzetközi tanácskozáson kifejezett várakozást, hogy a szíriai válság politikai rendezésének folyamata 2016. január 1-jén megkezdődhet.