A határ háromnegyedét már korábban lezárták a török hatóságok. A szóban forgó 98 kilométer hosszú - Szíria északnyugati részén lévő szakasz - szíriai oldala jelenleg az IÁ ellenőrzése alatt áll, és a dzsihadisták utánpótlási útvonalként használják. A határ szíriai oldalának fennmaradó részét a Törökországban betiltott és terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ága, a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) ellenőrzi. A kurdok a területükön három saját maguk által igazgatott kantont alakítottak ki.

Ankara attól tart, hogy a kurdok egy önálló államot hozhatnak létre a térségben, és ezzel a törökországi kurdok függetlenségi törekvéseit is feltüzelhetik. Törökország ezért régóta egy ütközőzóna kialakítását akarja elérni a határán. A tervet bírálók azt mondják: a török kormány ezzel csupán azt akarja megakadályozni, hogy a kurdok további területeket foglalhassanak el. Az Egyesült Államok is kétségeit fejezete ki egy ilyen ütközőzóna kialakítása, de egy repülés tilalmi zóna kapcsán is.

Feridun Sinirlioglu török külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy Ankara és szövetségesei műveleteket terveznek a szakasz dzsihadistáktól való megtisztítására. Washington jelenleg arról tárgyal Ankarával: hogyan tudnák a területet biztosítani - mondta Mark Toner amerikai külügyi szóvivő. Egyelőre nem világos, hogy amerikai katonák részt vesznek e a határbiztosításban.

Az ausztráliai székhelyű Insitute for Economics and Peace (IEP)
kutatóintézet adatai szerint 2011 óta a világ 100 államából mintegy 30 ezer külföldi harcos szivárgott be Irakba és Szíriába, hogy csatlakozhassanak az IÁ-hoz. Az idei év első felében számuk meghaladta a 7 ezret is. A szélsőségesek valamivel több mint ötöde Európából érkezik, és sokan közülük Törökországon keresztül jutnak el Szíriába.