A külgazdasági és külügyminiszter tudatta, hogy 25-30 millióra tehető azoknak a száma, akik a klímaváltozás és az azáltal okozott természeti katasztrófák miatt váltak földönfutóvá, s ha nem történik érdemi előrelépés, 2050-re a számuk 100 millióra nőhet.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány is egymilliárd forinttal járul hozzá ahhoz a nemzetközi alaphoz, amelynek a célja olyan projektek támogatása, amelyekkel a klímaváltozás és hatásai kivédhetőek és kezelhetőek.

Az ASEM-tanácskozással kapcsolatban a miniszter kitért arra, hogy a migrációs válság nem független Ázsiától, mert sok menedékkérő onnan érkezik Európába.

A tárcavezető a jövő hónapban Párizsban esedékes ENSZ-klíma-csúcstalálkozóra is kitért; kijelentette: Európának elemi érdeke, hogy a csúcs sikeres legyen, és sikerüljön tető alá hozni egy olyan megállapodást, amely jogilag kötelező érvényű, s garantálja, hogy a globális hőmérsékletváltozás 2 Celsius-fok alatt tartható. Enélkül a miniszter szerint kezeletlen maradna a migrációs válság egyik kiváltó oka.

"Ha ezt nem tudjuk kezelni, nem tudunk megfelelő választ találni rá, az az Európára nehezedő bevándorlási nyomás további növekedésével járhat" - vélekedett Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a kontrollálatlan, ellenőrizetlen és szabályozatlan beáramlás hosszabb távon folytatódik, az elviselhetetlen terhet fog jelenteni Európa számára.

A miniszter szerint a klímacsúcson az uniónak vezető szerepet kell játszania, 2030-ra 40 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, ám Amerika és Ázsia segítségére is szükség lesz.

A külgazdasági és külügyminiszter felhívta a figyelmet: a migrációs válságnak három alapvető oka van, az unió szomszédságában zajló fegyveres konfliktusok, a szegénység és a klímaváltozás, és ez utóbbiról sem szabad megfeledkezni.