"Elemzők szerint az értekezletre egy olyan, biztonságpolitikai szempontból feszült és eseménydús időszakban került sor, amelyet az Európa keleti, déli és délkeleti szomszédságában kialakult súlyos instabilitás jellemez" - hangsúlyozta a HM.

Hozzátette: a kontinenst, ezáltal a NATO-t közvetlenül érintő új biztonsági fenyegetések és kihívások közül a legfontosabb a továbbra is megoldatlan ukrajnai válság, a negyedik éve zajló szíriai polgárháború, valamint az Iszlám Állam iraki és szíriai térnyerése.

A HM azt írta, "az Európát sújtó példátlan migrációs válság is elsősorban erre, nevezetesen az egyes észak-afrikai és közel-keleti államokban kialakult kaotikus helyzetre vezethető vissza".

A közlemény szerint Simicskó István honvédelmi miniszter a migránsválság kezelésével kapcsolatban azt mondta: a szövetség szoros figyelemmel kíséri az eseményeket, és kész hozzájárulni a kiváltó okok kezeléséhez, például a térségbeli országok katonai erőinek fejlesztéséhez nyújtott segítséggel.

A magyar miniszter az ülés alkalmából több kétoldalú megbeszélést is folytatott: tárgyalt német, litván, román, szlovák, lengyel és cseh kollégájával, valamint bemutatkozó jellegű megbeszélést folytatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és a NATO katonai vezetőivel. A többi visegrádi ország (Csehország, Szlovákia, Lengyelország) képviselői a minisztert szolidaritásukról biztosították a Magyarországot érintő migráns hullám kezelésével kapcsolatban. A litván védelmi tárca képviselője pedig köszönetet mondott azért, hogy Magyarország szeptember óta négy Gripen vadászgéppel részt vesz a balti országok légterének ellenőrzésében - közölték.

A miniszterek érintettek egyes, a jövő nyári varsói NATO-csúcstalálkozó napirendjén szereplő kérdéseket is. Felvetődött például, hogy a kibertér is ugyanolyan hadszíntérnek tekinthető-e, mint a többi. Megvitatták továbbá, "milyen válaszokat igényelhet a NATO részéről az új orosz nukleáris stratégia vagy a nukleáris képességekre egyre sűrűbben hivatkozó orosz retorika" - tették hozzá.

A HM NATO-forrásokra hivatkozva azt írta: a védelmi miniszterek - rendkívüli ülés keretében - áttekintették a szeptember végén kezdődött szíriai orosz katonai beavatkozás következtében kialakult új helyzetet. Egyetértettek abban, hogy az orosz légicsapásoknak számos polgári áldozatuk van, és azok - az orosz állításokkal ellentétben - nem elsősorban az Iszlám Állam ellen irányulnak, ezért nem segítik elő a konfliktus megoldását. Ezzel összefüggésben elítélték, hogy orosz vadászgépek megsértették a Szíriával szomszédos Törökország légterét.

Mivel az észak-afganisztáni Kunduz városát a tálibok rövid időre elfoglalták, a miniszterek soron kívül értékelték az afganisztáni biztonsági fejleményeket is. Tanácskozott a NATO-Grúzia-bizottság is: megvitatták a kaukázusi régió biztonsági helyzetét, valamint megvizsgálták a NATO és Grúzia közötti partnerkapcsolat és védelmi együttműködés szorosabbra vonásának a lehetőségeit - fejtette ki az MTI megkeresésére a HM.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár még a katonai szövetség védelmi minisztereinek csütörtöki brüsszeli találkozója előtt bejelentette, hogy a NATO kész katonákat küldeni Törökországba, hogy megvédje tagországát a déli irányból érő fenyegetések ellen. Leszögezte, a NATO kész és képes megvédeni minden tagországát - beleértve Törökországot - bármifajta fenyegetés ellen.

A katonai szövetség már reagált is a fenyegetésre kapacitásának, csapásmérő képességének és készültségének fokozásával, hogy katonákat küldhessen déli szárnyára, így Törökországba is - mondta a NATO főtitkár, és megjegyezte, hogy Oroszország szíriai légicsapásai és robotrepülőgépekkel végrehajtott támadásai "aggodalomra adnak okot".

"Szíriában az orosz katonai aktivitás nyugtalanító fokozását láttuk" - mondta a NATO-főtitkár. A brüsszeli tanácskozáson megvizsgálják, hogy a legújabb szíriai fejleményeknek milyen hatásuk van a szövetség biztonságára nézve. Ez különösképpen fontos, tekintettel arra, hogy orosz harci gépek a közelmúltban többször megsértették a NATO légterét Törökországban - tette hozzá Stoltenberg.