Infostart.hu
eur:
364.48
usd:
325.56
bux:
146103.69
2026. november 3. kedd Győző

Miért nem fogadnak be szíriai menekülteket a gazdag arab országok?

Miért nem fogadnak be szíriai muzulmán menekülteket a dúsgazdag öböl-menti államok? - teszik fel egyre többen a kérdést. Az érintett arab államok azzal védekeznek, dollármilliárdokat adtak az ENSZ-nek a helyzet kezelésére.

Százezrek indulnak útnak Szíriából a keresztény-zsidó gyökerekkel rendelkező Nyugat-Európa felé a háború elől menekülve, miközben hozzájuk sokkal közelebb keletre, a döntően muzulmánok lakta gazadag hat öböl-menti arab államba egyetlen menekült sem került - egyre többen, legutóbb a CNN összeállításában vetették fel, hogy a helyzet több mint furcsa. A közösségi médiában terjedő infografikákon az látható, hogy míg például Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok, Katar, vagy Szaúd-Arábia egyetlen menekültet sem fogadott be, addig a sokkal szegényebb Irak negyedmilliót, Egyiptom 133 ezret, Jordánia 620 ezret, Libanon 1,2 milliót, Törökország majdnem kétmilliót.

"Nem csak azt kérjük, hogy a környező határokat tegyék szabaddá a menekültek előtt, hanem azt is, hogy a fejlett országok is fogadják a menekülteket, ebbe a körbe bele tartoznak az európai államok és az öböl-menti arab országok is, amelyek képesek a szíreknek menedéket nyújtani és integrálni saját társadalmukba" - mondta az amerikai hírtelevíziónak Antonio Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. Az érintett arab államok általában azzal védekeznek, bár nem fogadtak be menekültet, hatalmas összegekkel segítenek.

"A harcok kitörése óra Kuvait majdnem egymilliárd dollárt adott az ENSZ-nek a helyzet kezelésére, amivel világszerte az ötödik legjelentősebb donorországgá vált" - magyarázza a CNN munkatársa. A hat öböl-menti állam összesen mintegy 2,2 milliárd dollár pénzt utalt át 2012 óta. Abdulkhaleq Abdulla az Egyesült Arab Emirátusok egyetemének nyugalmazott professzora a CNN-nek azt mondta, meglátása szerint az arab országok jelentős segítséget nyújtottak, amit azonban a nemzetközi közösség nem vesz figyelembe.

"A menekültek befogadása lehetőség lenne az Iszlám Állam számára, növelhetné az erőszakot abban a régióban, amely jelenleg is a világon az egyik erőszak által leginkább fertőzött területe, mindez hatással lenne azokra az öböl-menti államokra, amelyek jelenleg a legstabilabb és legbiztonságosabb arab országok a Földön" érvelt a professzor az amerikai hírtelevízióban. Az öböl-menti államok többsége nem írta alá az 1951-es genfi menekültügyi egyezményt, így területükön csak érvényes okmányokkal és vízummal tartózkodhat minden külföldi állampolgár.

Hanganyag: Király István Dániel

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: a lengyel alkotmányos válság élezése a PiS és az elnök érdeke a Tusk-kormány ellenében

Tálas Péter: a lengyel alkotmányos válság élezése a PiS és az elnök érdeke a Tusk-kormány ellenében

Alkotmányos válság van Lengyelországban az alkotmánybíróság körüli helyzet ügyében. Tálas Péter elemző szerint az nem kérdés, hogy anno a Kaczyński-féle PiS és Nawrocki elnök jogot sértett, de a mostani átmenet is felvet jogi aggályokat. Az elemző szerint bajban van a Tusk-kormány, de a helyzet a lengyel külpolitika Ukrajna-pártiságát alapvetően nem fogja megváltoztatni.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Stewe Witkoff amerikai különmegbízott bejelentette, hogy november 10 és 11 között kerül megrendezésre a következő orosz-ukrán béketárgyalás Abu-Dzabiban. Dmitro Lubinec ukrán és Jana Lantratova orosz emberi jogi biztos levélben kéri az amerikai first lady, Melania Trump segítségét abban, hogy a herszoni Oleski környékére kihirdetett tűzszünetet más régiókra is kiterjesszék. A közelmúlt katonai puccsai óta Oroszországhoz egyre közelebb kerülő Mali és Niger azzal vádolja az ukrán titkosszolgálatot, hogy ellenzéki fegyveres csoportokat támogat a Száhel-övezetben. Kijev tagadja a vádakat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×