A Nyugat, vagyis Nyugat-Európa mindig is különleges esetként tekintett Görögországra, egészen attól kezdve, hogy az Oszmán Birodalomtól való függetlenségi mozgalom megindult Görögországban. Hiszen a görög kultúra, a hagyományok, illetve a különleges geopolitikai helyzet miatt nagyon értékes volt a Nyugat számára az, hogy nyugati szövetséges lehet Görögország. Ehhez pedig komoly pénzügyi segítséget is nyújtottak már a függetlenségi háborútól kezdve - ez gyakorlatilag az elmúlt szűk kétszáz évben folyamatosan így történt - mondta Rajnai Gergely.

A görög állam pedig - mivel az Oszmán Birodalom része volt, egyáltalán nem volt fejlett, és azóta sem sikerült teljesen felzárkóznia a Nyugathoz. Alkalmatlan volt arra, hogy a nagy mennyiségű hiteleket megfelelően kezelje. Nem vitték mindig véghez azokat a reformokat, amiket elvártak ezen pénzekért. Így pedig mind a hitelezők, mind a görögök előbb-utóbb rosszul jártak, hiszen többször is adósságválságba sodródtak. Az az eseménysorozat, ami most van, tulajdonképpen már öt-tízszer lejátszódott az elmúlt szűk kétszáz évben - magyarázta az elemző.

A II. világháború után ez a rossz hagyománysorozat megtört, és egy történelmileg rövid, de valójában hosszú időszakra sikerült ezt a kapcsolatot virágzóvá varázsolni. A görögök is nagyon jól jártak a Marshall-segéllyel, hatalmas növekedésnek indult a görög gazdaság. Azután pedig, hogy a 70-es években ez a növekedés megállt, 1981-ben éppen az Európai Unióba való felvétel indította be újra a görög gazdaságot. Annak ellenére, hogy a görög politika akkor sem volt jobb állapotban, mint ma - akkor is nagy volt a korrupció. Mégis akkor sikerült egy olyan bizalmat kiépíteni, és sikerült olyan reformokat végigvinni - legalább részben -, amik megengedték a görög gazdaságnak azt, hogy az ezredfordulóig folyamatosan tartsa azt a növekedési pályát egészséges szinten, amit elképzeltek a nyugati hitelezők is. Így pedig mind a két fél jól járt - vélte Rajnai Gergely.

Most is bizalomra lenne szükség. Az a kérdés, hogy hogyan lehet a két félnek elhitetnie egymással, hogy tényleg együtt tudnak működni, és tényleg meg lehet bízni egymásban - emelte ki.

Az, hogy Ciprasz lemondott, elsősorban görög belpolitikai kérdés. Semmilyen görög kormánnyal szemben sincs nagy bizalom Európa felől, és a görögök sem bíznak különösebben Európa irányában. Az a kérdés, hogy el tudnak-e indulni egymás felé. Ez alapvetően nem a választáson múlik, hanem azon, hogy a választás után a megalakuló kormány milyen tárgyalási stratégiát tud váltani, illetve az EU milyen tárgyalási stratégiát választ majd a továbbiakban - emelte ki a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.