Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.86
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Kína vadászgépekkel fizet Iránnak

Kína 24 darab saját gyártású J-10-es negyedik generációs vadászgépet fog Iránnak szállítani, amiért Teherán szerződésben biztosítja kínai vállalatoknak az ország legnagyobb olajmezőjének használatát a következő 20 évben - írta csütörtökön a tajvani média.

Az Erős Sárkányként is nevezett Csengdu J-10-eseket, amelyekkel a perzsa állam légiereje két vadászrepülő egységét kívánja ellátni, a Chengdu Aircraft Industry Group gyártja majd - értesült a China Times című napilap.

A gépek becsült ára 40 millió dollár körül van, ami azt jelenti, hogy nagyjából 1 milliárd dolláros üzletről van szó. Teheránnak azonban állítólag egy dollárt sem kell fizetnie, amiért cserébe két évtizedre a kínai olajvállalatok rendelkezésére bocsátja Azadegant.

A Kínában több mint 10 éve hadrendbe állított vadászgépek alkalmasak lesznek Irán teljes légterének, fontos létesítményeinek és a Perzsa-öbölnek a védelmére, s bár veszélyt jelenthetnek Izraelre, kínai szakértők szerint nem változtatnak a Közel-Kelet jelenlegi stratégiai helyzetén. A két tucat Erős Sárkányt 2020-ig szállítják le.

Megfigyelők a helyzet érdekességeként rámutatnak, több jel is arra utal, hogy a J-10-es 1990-es évekbeli fejlesztése során felhasználták az izraeli Lavi vadászgép dokumentációit.

Az iraki határhoz közeli, nagyjából 900 négyzetkilométeres azadegani terület iráni becslések szerint 33,2 millió hordó tartalékot rejt. A tervek szerint idén már 75-80 ezer hordó, 2017-re pedig 320 ezer hordó napi kapacitással folyna a kitermelés. A dél-azadegáni területre a koncessziót a kínai China National Petroleum Corporation International (CNPCI) egyszer már megkapta, de 2014 májusában ezt, kötelezettségeinek elmulasztása, az ígért fejlesztések elmaradása miatt visszavonták.

Kína az iráni olaj legnagyobb felvásárlója, s mindkét nagy olajvállalatával jelen van az iráni gáz-, illetve olajmezőkön. Az iráni nukleáris megállapodás következtében felszabaduló szankciók révén azonban ismét élénkebb lett a verseny, s a jelek szerint Kína mellett a nyugati nagyvállalatok érdeklődése is megélénkült a térségben.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×