Schulz emlékeztetett, első ízben fordult elő, hogy az eurózóna csúcstalálkozójára őt is meghívták, ez nem is kötelező, s szerinte ez a helyzet drámaiságát mutatja.

"Az igazi kérdés, amit el kell dönteni, az, hogy folytatjuk-e együtt az egység szellemében, vagy elkezdődik a széthullás" - húzta alá a német szociáldemokrata politikus.

Több kérdés maradt nyitva az euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői számára

Vasárnap délután úgy kezdődött meg Brüsszelben az eurózóna 19 tagállamának csúcstalálkozója, hogy előzőleg nem született teljes körű megállapodás az övezethez tartozó országok pénzügyminiszterei között a görög adósságválság ügyében.

Angela Merkel német kancellár rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet. Azt mondta, hogy nem bármi áron akarnak megállapodásra jutni. Mint hozzátette, tudja, hogy az idegek pattanásig feszültek, de akkor is gondoskodni kell arról, hogy a megállapodás több előnnyel, mint hátránnyal járjon. A kancellár a bizalom túl alacsony szintjében látja a legfőbb gondot.

A fizetésképtelenség határára sodródott Görögország újabb pénzügyi mentőövhöz szeretne jutni, de az ennek fejében ígért reformokat az euróövezet több országa kevesli, illetve széles körben kételkednek abban, hogy a görögök be fogják váltani ígéreteiket.

A korábbi tervek arról szóltak, hogy a délutáni euróövezeti csúcs után este összeül a 28 EU-tagország állam-, illetve kormányfője is. Ezt a rendkívüli uniócsúcsot azonban vasárnap reggel lefújták. Voltak olyan szakértői értelmezések, miszerint ez voltaképpen jó jel a görög euróövezeti tagság szempontjából, mert 28-as körben igazából akkor lett volna szükséges tanácskozást tartani, ha kifejezetten napirendre kerül a "grexit", Görögország tartós vagy átmeneti távozása az euróövezetből.

Az euróövezeti vezetők - Donald Tusk, az Európai Tanács és egyben az euróövezeti csúcstestület elnöke szerint - így most addig fognak tanácskozni, amíg csak valamilyen közös álláspontra nem jutnak Görögországgal kapcsolatban.

Görögország európai hitelezői arra akarják rábírni az athéni vezetést, hogy a görög parlament már hétfőn tegyen olyan döntő lépéseket, amelyek megalapozzák a görög szerkezeti reformprogram melletti "elszántság" hitelét. Egyes athéni parlamenti lépésekre állítólag szerdai határidőt kívánnak megszabni.

Abban az esetben, ha ezt nem sikerülne elérni, és nem születne megegyezés arról, hogy a görögök kaphatnak pénzt az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elnevezésű alapból, a brüsszeli tanácskozásra érkező Mark Rutte holland kormányfő szerint elkerülhetetlenné válik a "grexit".

Azzal a Wolfgang Scha:uble német pénzügyminiszternek tulajdonított vélekedéssel kapcsolatban, miszerint a görögök, ha nem vállalnak az eddigieknél keményebb reformlépéseket, akkor átmeneti jelleggel - például öt évre - távozhatnának az euróövezetből, és akkor a szigorú euróövezeti szabályok figyelmen kívül hagyása melletti eszközökkel is csökkenthetnék adósságukat, Francois Hollande francia államfő elutasítóan nyilatkozott. Leszögezte: nem létezik olyasmi, hogy "átmeneti grexit", tehát a választani csupán a "grexit" és a "nem grexit" között lehet.

Az euróövezeti szabályokon túllépő adósságcsökkentési lehetőségen közgazdászok szerint az értendő, hogy a görögök saját pénznemet vezethetnének be, majd ez a saját pénznem jelentősen veszítene értékéből az euróhoz képest, aminek természetesen nagyon súlyos következményei lennének a görögökre nézve, de egyúttal az adósságuk egy része is "elinflálódna".

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a csúcstalálkozóra érkezve az mondta, hogy olyan, becsületes kompromisszumot akar kötni, amely megőrzi Európa egységét.

Az alkudozások pénzügyminiszteri szintjéről a csúcsvezetők számára "örökül hagyott" tervezet értelmében Görögországnak július 20-ig - vagyis nagyon sürgősen - 7 milliárd euróra lenne szüksége. Augusztus közepén az Európai Központi Bankkal szembeni törlesztés kötelezettségek miatt ez az áthidaló hiteligény 12 milliárd euróra nő.