Az Európai Bizottság magyarországi képviselete által rendezett beszélgetésen az uniós biztos kiemelte: a biztonsági stratégia európai terrorizmusellenes központ létrehozását írná elő az európai rendőrségi együttműködési szervezeten, az Europolon belül, vagyis ez egyfajta nemzetbiztonsági együttműködést jelent. Emellett az informatikai cégekkel hoznának létre európai együttműködést az elektronikus adatforgalom ellenőrzésére - ismertette.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: jelenleg az egyik elsődleges biztonsági kockázatot az illegális bevándorlás jelenti, és ahhoz, hogy a tagállamok között igazságosabb legyen a tehermegosztás, a bizottság kötelező kvótarendszer bevezetését javasolja, ami ellenállást váltott ki több tagállam döntéshozóiból.

A biztos kifejtette: bár a bevándorlást illetően sokan csak az illegális bevándorlókra gondolnak, különbséget kell tenni a legális, az illegális bevándorlók és a menekültek között. A jogszerű, legális bevándorláspolitika meghatározása alapvetően a tagállamok hatáskörébe tartozik - mutatott rá.

Véleménye szerint a legérzékenyebb kérdés humanitárius és pénzügyi okokból is az illegális bevándorlók ügye, ezért az érintett tagállamok az unióhoz fordultak. A bizottság által javasolt kvótarendszert viszont mások mellett a visegrádi országok és a balti államok is elvetették. Ebben a rendszerben több ismérv alapján olyan szorzókat alakítanának ki, amelyekkel elosztanák a bevándorlókat az egyes tagállamok között - mondta. Hozzáfűzte: az így letelepített emberek ugyan a schengeni övezeten belülre kerülnének, de öt évig nem mehetnek tovább másik országba.

Navracsics Tibor beszélt azokról az országspecifikus ajánlásokról is, amelyeket a bizottság kidolgozott a tagállamoknak: javaslatokat tesz, amelyek az EU 2020 stratégiai dokumentumban meghatározott célok, a versenyképesség és a társadalmi integráció eléréséhez segíti az országot.

Állandó és általános probléma, hogy a tagállamok valóban csak ajánlásként kezelik ezeket a javaslatokat, vagyis vitatkoznak velük és csak kis részben valósítják meg őket - közölte. Megjegyezte: a bizottság ezért igyekszik gyakorlatiasabbá, megalapozottabbá, a tagállamoknak könnyebben elfogadhatóvá tenni az ajánlásokat.

A biztos az oktatáspolitikával kapcsolatban Magyarországnak tett ajánlásokról elmondta: ezek - mint a térség több más országában - a romák felzárkóztatására vonatkoznak, valamint a felsőoktatási részvételükre. A Magyarországnak szóló ajánlások több aggályt fogalmaztak meg a romafelzárkóztatással kapcsolatban, kiemelve, hogy továbbra is magas a felsőoktatásban a különbség a roma és nem roma származású hallgatók aránya között, és magas az iskolaelhagyó romák aránya - ismertette.

Hangsúlyozta: a bizottság szerint erősíteni kell a felzárkóztatási programokat, továbbá a felsőoktatásban és a szakképzésben az eddigieknél hatékonyabban kell biztosítani a hátrányos helyzetűek és a romák részvételét.