A görög kormány vezetői egy sor nyilatkozatukban azt ígérték, hogy napokon belül megegyeznek a hitelezőkkel. Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter hétfő éjjel egy televíziós beszélgetésben kijelentette, hogy egy héten belül dűlőre juthatnak, míg Alekszisz Ciprasz miniszterelnök szerint célegyenesbe jutottak a tárgyalások. E megjegyzéseknek köszönhetően az athéni tőzsde irányadó indexe 2,59 százalékkal 846,43 pontra emelkedett kedden.

Az euróövezet politikai döntéshozói viszont úgy vélekedtek, hogy a tárgyalások közel sem haladnak olyan gyorsan, ami szükséges ahhoz, hogy rövid időn belül létrejöjjön a megállapodás.

"Több időre és erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy áthidaljuk a nézeteltéréseket a nyitott kérdésekben. Történt előrelépés, bár a haladás üteme lassú" - jelentette ki keddi sajtóértekezletén Margaritisz Szkínász, a bizottság szóvivője, aki egyúttal cáfolta azon görög sajtóértesüléseket, miszerint Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, hogy feloldja a tárgyalásokon kialakult patthelyzetet.

Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök berlini tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatójukon szintén az egyeztetések felgyorsítását szorgalmazták. Mindkét vezető találkozik a görög miniszterelnökkel az Európai Tanács hét végi rigai ülésén, amelynek keretében Görögország igyekszik egy sor kétoldalú találkozót tető alá hozni, hogy politikai támogatást szerezzen a megállapodás megkötéséhez.

Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsának vezetője azonban az RTL holland tévécsatornának adott nyilatkozatában valószínűtlennek nevezte, hogy Rigában döntés szülessen Görögország kérdéséről.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója egy washingtoni tanácskozáson úgy fogalmazott, hogy folyamatosan tárgyalnak a görög hatóságokkal, és bizonyos előrelépés történt is. "De ez egy egyértelműen nehéz helyzet" - mondta, hozzátéve, hogy még mindig vannak kihívások.

A Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a fizetésképtelenség által veszélyeztetett országnak.

Görögország a múlt héten alig tudott kifizetni a Nemzetközi Valutaalapnak egy 750 millió eurós adóssághányadot. Athén végül egy ritkán használt "vészhelyzeti IMF-számla" aktiválásával tudott törleszteni, vagyis gyakorlatilag az IMF-től vett fel kölcsönt ahhoz, hogy az IMF-nek fizetni tudjon.

Június 5. és 19. között Görögországnak 1,5 milliárd eurót kell átutalnia a valutalapnak, június 12. és 30. között pedig 5,2 milliárd dollár értékű kincstárjegyet kell megújítania, valamint ki kell fizetnie a nyugdíjakat és közalkalmazottak bérét, ami nagyjából 2,2 milliárd eurót jelent. Június-augusztusban összesen 11 milliárd eurót kell átutalnia a görög kormánynak a nemzetközi hitelezők, elsősorban az Európai Központi Bank, számláira.

A tárgyalásokat főleg a nyugdíjrendszer és a munkaerőpiac reformjainak problémaköre fékezi. A görög pénzügyminiszter megismételte, hogy egyetért a nyugdíjrendszer átalakításának szükségességével, de a nyugdíjak csökkentése nem azonos a reformmal. Kijelentette, hogy a bérek és a nyugdíjak kifizetése "szent dolog", elsőbbséget élvez még az adósságtörlesztéssel szemben is.

Egy új felmérés szerint már a görögök is elégedetlenek saját kormányuk tárgyalási stratégiájával. A megkérdezettek 41 százaléka szerint a stratégia "nem stabil, ezért időnként helyes, időnként helytelen". Azoknak az aránya, akik helyesnek ítélték a Ciprasz-kormány stratégiáját, a februári 72 százalékról 35 százalékra esett az aránya. A válaszadók 61 százaléka szerint a kormánynak fel kell vizeznie a választások előtt tett ígéreteit az adott körülmények között.