A beszámoló szerint a BND arról tájékoztatta az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), hogy bin Laden Pakisztánban bujkál, és erről tudnak a helyi biztonsági hatóságok. A BND értesülése az ISI pakisztáni titkosszolgálat egy munkatársától származott, aki már évek óta dolgozott a BND-nek.

Amerikai hírszerzési körökben a lapnak hangsúlyozták, hogy a BND "alapvető jelentőségű" értesüléssel járult hozzá bin Laden felkutatásához, mert megerősítette a CIA feltételezését arról, hogy bin Laden Pakisztánban rejtőzött el.

Az amerikai hírszerzők 2007 óta bin Laden futára, Ibrahim al-Kuvaiti nyomában voltak, és a terroristavezér megfigyelés alá vett bizalmasa révén végül 2010 augusztusában felfedezték a rejtekhelyet a pakisztáni fővárostól, Iszlámábádtól száz kilométerre fekvő Abbotábád városban. A CIA további hét hónapig gyűjtött adatokat, mire megállapította, hogy az al-Kaida terrorhálózat vezetője valóban a háromemeletes épületegyüttesben tartózkodik. Ezután hozzákezdtek a Neptunus Lándzsája fedőnevű akció előkészítéséhez, amelynek célja Oszama bin Laden megölése volt. Az akciót 2011. május 2-ra virradóra hajtották végre.

A Bild am Sonntag beszámolója szerint a BND az akció előkészítésekor is fontos támogatást nyújtott az amerikai partnereknek. A bajorországi Bad Aiblingban működő megfigyelő és lehallgató központból éjjel-nappal figyelték az észak-pakisztáni telefon- és e-mailforgalmat. Az amerikaiak így biztosak lehettek abban, hogy nem lepleződött le a tervezett művelet.

A lap kiemelte, hogy a BND és az amerikai hírszerző szolgálatok együttműködését számos okból lehet bírálni, de a terrorizmus elleni közdelemnek voltak sikeres epizódjai is. Ezek közé tartozik bin Laden felkutatása, és az amerikai és a német szolgálatoknak egyaránt jól jön, hogy a történet éppen most válik ismertté - jegyezte meg a Bild am Sonntag.

Korábbi német sajtóhírek szerint a Bad Aiblingban működő állomás rendszereit, adatbázisait éveken keresztül fésülték át az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kapott keresőkifejezések - például mobiltelefonszámok, e-mail címek és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek - alapján egy 2002-es megállapodás keretében, amely a terrorizmus elleni erőfeszítések összehangolásáról szól. Az NSA így német és más nyugat-európai cégekről és emberekről, kormányokról és uniós intézményekről szerezhetett adatokat, illetve folytathatott megfigyelést.

A parlamenti (Bundestag) ellenzék és a CDU/CSU pártszövetséggel koalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) egyaránt sürgetik a kancelláriát, hogy adja át a Bundestagnak a keresőkifejezések listáját. A kancellária jelezte, hogy előbb konzultál az amerikai partnerrel, és majd csak azután dönt, hogy teljesíti-e a kérést.

A hét végén az SPD vezetői ismételten sürgették Angela Merkel kancellár hivatalát, hogy ne várakozzon tovább, hanem adja át a listát a törvényhozásnak. Ezt kérte mások mellett az SPD elnöke, Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter is, aki a Bild am Sonntagban megjelent interjújában hangsúlyozta, hogy "a kormánynak a sarkára kell állnia". Yasmin Fahimi, az SPD főtitkára pedig a Der Tagesspiegel című lap hétvégi számában megjelent interjúban úgy fogalmazott: "egy német kancellár nem vetheti magát az Egyesült Államok alá", és a kormány nem teheti az Egyesült Államok "vazallusává" Németországot.