"A szakértők azon kisebbségi csoportjához tartozom, akik azt mondják, hogy a tűzszünet döntően és alapvetően megvalósul" - fogalmazott az InfoRádióban a kutató. Hozzátette: ennek ellentmondani látszanak a hírek, mert minden nap hallunk lövöldözésekről.
"Ellenben a hivatalos ukrán adatok szerint míg az aktív harcok idején naponta minimum 22 ukrán halott volt, addig a tűzszünet óta átlagosan napi egy halottról tudunk. A tűzszünet óta napi 30 lövés dördül el egy több mint 300 kilométeres frontvonalon" - közölte a kutató.
A harc nem a teljes frontvonalon zajlik, mint az aktív harcok időszakában, hanem nagyon lokális jellegű, gyakorlatilag 3-4 stratégiai hely körüli csetepatékról szólnak a tűzszünet kétségtelen megsértései - mondta Póti László.
"Ez év vége az a határidő, amíg a központi ukrán kormányzatnak le kell ülnie a szeparatistákkal, hogy valamiféle megállapodásra jussanak az autonómia valamilyen fokáról, és hogy ez a két szakadár entitás hogyan maradhatna meg Ukrajnán belül formálisan. Ennek lenne az a következménye, hogy az Ukrán határőrség átvehetné a kontrollt az orosz-ukrán határon" - emelte ki a kutató.
"Nagyon szoros a határidő, én egyelőre szkeptikus vagyok a tekintetben, hogy ez bekövetkezhet-e. Már csak azért is, mert még nem láttam arról szóló híreket, hogy leült volna a szeparatista oldal és a kijevi központi kormányzat" - véli Póti László.
Kifejtette: azt mondom, hogy jelenleg a politikai érdekek - Moszkva és Kijev részéről egészen biztosan, de vélhetően szeparatista részről is az év végéig - amellett szólnak, hogy semmilyen nagyobb katonai műveletbe egyik fél sem fog belefogni. A minszki dokumentum ennek a politikai rendezésnek nyitotta meg a kereteit. Ezt kellene figyelnünk, hogy megvalósul-e - fogalmazott a szakértő.
Hanganyag: Sigmond Árpád




