A balkáni térség évtizedek óta az etnikai ellentétekről, az újra és újra felerősödő nacionalizmusról, időről időre kitörő véres összecsapásokról, háborúkról ismert. A villongások gócpontja változik, hol Horvátországban, hol Bosznia-Hercegovinában, hol Koszovóban, jelenleg pedig Macedóniában történnek fegyveres akciók.

A hétvégi elemzésekben az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet balkáni terjeszkedéséről lehetett olvasni, illetve a fel-felvillanó fegyveres összecsapásokat ennek a terrorszervezetnek tulajdonították. A hétfői elemzések már inkább a macedón belpolitikai válságban látják a szélsőségek megjelenésének okát, míg Gjorge Ivanov államfő szerint a fegyveres összecsapások oka az, hogy leállt az ország európai integrációja.

Macedónia 2005-ben szerzett EU-tagjelölti státust, de a csatlakozási tárgyalások nem kezdődtek meg, aminek a legfőbb oka az, hogy Görögország ellenzi a balkáni ország ilyen névvel történő belépését az Európai Unióba, Athén ugyanis a Macedónia nevet saját történelmi területe megnevezésének tekinti.

A macedón köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy beszédeiben többször is figyelmeztetett egy hasonló forgatókönyv lehetséges kialakulására, és egyben felhívta a nemzetközi közösséget arra, hogy találjanak megoldást Macedónia csatlakozási tárgyalásainak folytatására. Szerinte a jelenlegi helyzet "kockázatos" az ország és az egész térség számára.

Nikola Gruevszki miniszterelnök szerint a Kumanovóban történt támadásnak nincs köze a belpolitikai vitákhoz, az elfogott fegyveresek terrorcselekményeket akartak elkövetni állami intézmények ellen. A kormányfő szerint a csoport harcedzett fegyveresekből állt, akik a balkáni térségben és a Közel-Keleten is részt vettek már terrorakciókban. Egyik céljuk Macedónia destabilizálása volt - szögezte le.

A destabilizációra vonatkozó kijelentésekkel egyetértett Szaso Ordanoszki macedón politikai elemző is, aki a sajtónak azt mondta, hogy egy ilyen támadás csak azoknak felelhetett meg, akik destabilizálni szeretnék az országot, illetve el akarják terelni a figyelmet a nagy korrupciós és bűnügyi botrányokról, amelyekre az ellenzék mutatott rá.

Az ellenzéki szociáldemokraták elnöke, Zoran Zaev hónapok óta a kormány "piszkos ügyeit" bemutató lehallgatott beszélgetéseket tesz közzé, amelyeket állítása szerint a macedón kémelhárításnál dolgozóktól kapott. A felvételek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó jobboldali VMRO-DPMNE az utóbbi években több választáson is csalt, valamint törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját. Ez az ország történetének eddigi legnagyobb belpolitikai botránya.

Szaso Ordanoszki szerint a szkopjei hatalom teljesen alkalmatlan a vezetésre, ami abból is látszik, milyen "amatőr módon" reagált a történtekre, példaként a kormányfő hosszú ideig tartó hallgatását, valamint a belügyminiszter semmitmondónak nevezett nyilatkozatait említette. Kiemelte még, hogy a kumanovói támadás az utóbbi 25 év legnagyobb macedónellenes és albánellenes támadása volt, és az ott történtek egyik nép számára sem lehetnek hasznosak.

Vlatko Cvrtilo horvát elemző a zágrábi Nova TV-ben a Balkán "puskaporos hordójának" nevezte Macedóniát, szerinte az ország nemcsak etnikalilag megosztott, hanem politikai értelemben is, ami miatt nem kizárható, hogy az összeütközések folytatódnak.

Szaso Ordanoszkihoz hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a Kumanovóban történtek a leginkább a jelenlegi miniszterelnöknek felelnek meg. Mint kifejtette: az ellenzék és a közvélemény is óriási nyomást gyakorolt a kormányfőre az utóbbi időszakban, ami idővel meggyengíthette volna a hatalmát, de a két héttel ezelőtti macedón határállomáson történteknek, valamint a mostani támadás visszaszorításának köszönhetően inkább megerősödött a hatalma.

Az albán kormány közleményben ítélte el a történteket, Tirana szerint ugyanis a hétvégi események veszélyeztetik a Macedóniában élő albánok és a macedónok egyébként is gyenge lábakon álló békés viszonyát.

A Jugoszláviától 24 évvel ezelőtt függetlenné vált Macedóniában legutóbb 2001-ben volt hasonló véres konfliktus. Akkor a macedón erők a magukat Nemzeti Felszabadító Hadseregnek (UCK) nevező macedóniai albán fegyveresekkel csaptak össze. A Nemzeti Felszabadító Hadsereg nevének rövidítését ugyanaz a három betű tette ki, mint a Koszovói Felszabadítási Hadseregét (UCK), amely korábban Koszovóban harcolt az ott élő albánok függetlenségéért. A koszovói UCK-t 1999-ben, a macedóniait 2001-ben oszlatták fel hivatalosan. Az egykori harcosok azonban később is feltűntek a rendőrség radarján fegyveres bűncselekményekkel kapcsolatban.

A 2001-es macedóniai harcoknak az ohridi megállapodás vetett véget, amelynek alapján az albánok jogait kibővítették. A Macedóniában élő albánok szerint viszont a 14 évvel ezelőtt kötött megállapodásban foglaltak nem valósultak meg maradéktalanul, amire az albán kormány is utalt a kumanovói támadással kapcsolatban kiadott közleményében.

A macedón UCK félkatonai alakulat egykori politikai vezetője, Ali Ahmeti jelenleg a Demokratikus Unió az Integrációért (BDI) nevű macedóniai albán párt politikusa, a BDI a kormánykoalíció tagja. A politikust korábban többször is azzal vádolták, hogy politikai lépéseivel az úgynevezett Nagy-Albánia létrehozását segíti elő, illetve annak eszméjét népszerűsíti. (A Nagy-Albánia az Albániában, Koszovóban, Macedóniában és Görögországban élő albánok egy államban való egyesítését jelentené.)