A legsúlyosabb választási katasztrófa a Liberális Demokratákat érte: a csaknem végleges péntek délutáni adatok szerint mindössze 8 mandátumot szereztek a 650 fős alsóházban, 49-cel kevesebbet eddigi frakciójuk létszámánál.

A modern brit politikatörténetben még egyetlen párt sem szenvedett el ilyen arányú veszteséget parlamenti választáson.

Nick Clegg, a liberálisok eddigi vezetője, aki az előző, a konzervatívokkal közös koalíciós kormány miniszterelnök-helyettese is volt, a párt londoni székházában összegyűlt aktivisták előtt kijelentette: a Liberális Demokraták választási eredménye "felmérhetetlenül lesújtóbb" annál, mint amit ő valaha is lehetségesnek tartott. Hozzátette: ezért minden felelősséget magára vállal, és lemond a párt vezetőjének tisztségéről.

A liberális politikus elismerte, hogy pártja "katasztrofális veszteségeket" szenvedett a választásokon. Ennek okai még feltárásra várnak, egy dolog azonban bizonyosnak tűnik: a liberalizmus Nagy-Britanniában és szerte Európában nem teljesít jól a félelemkeltés politikájával szemben. A globális pénzügyi krach teremtette társadalmi bajok, valamint a globalizáció folyományaként felszínre került bizonytalanságok nyomán az emberek "új bizonyosságok", a nacionalizmus, a "mi kontra ők" politikája felé fordultak - hangsúlyozta lemondását bejelentő beszédében Clegg.

Nem sokkal később bejelentette lemondását Ed Miliband, a Munkáspárt eddigi vezetője és miniszterelnök-jelöltje is, miután a Labour a várakozásoknál szintén sokkal rosszabb eredményt ért el.

A liberális párt és a Labour a meredek számszerű visszaesés mellett érzékeny személyi veszteségeket is elszenvedett.

A Munkáspárt vezérkarából nem jutott be az alsóházba Douglas Alexander, a párt eddigi árnyékkormányának külügyminiszter-jelöltje, akit a Skót Nemzeti Párt (SNP) 20 esztendős egyetemista jelöltje, Mhairi Black győzött le. Ezzel ő lett a brit parlament alsóházának 1667 óta legfiatalabb tagja.

Elvesztette képviselői mandátumát emellett Ed Balls, a Labour árnyékkormányának pénzügyminiszter-jelöltje, aki Ed Miliband után a párt második legmagasabb rangú képviselője volt, valamint Jim Murphy, a Munkáspárt skóciai tagozatának vezetője.

A Liberális Demokraták élvonalából nem került be az új alsóházba Vince Cable, az üzleti ügyek eddigi minisztere, Danny Alexander, az eddigi koalíciós kormány pénzügyminiszter-helyettese és Ed Davey, aki a választásokig az energiaügyi miniszter tisztségét töltötte be.

Miliband a lemondását bejelentő beszédében egyenes utalást tett arra, hogy helyettesét, Harriet Harmant szeretné utódjaként a Munkáspárt vezetői tisztségében látni.

Ha megválasztják, Harriet Harman lesz a Labour első női vezetője, bár ügyvezetőként korábban már ellátta ezt a tisztséget.

Nigel Farage, a UKIP eddigi vezetője annak nyomán jelentette be lemondását, hogy a választásokon nem jutott mandátumhoz. Farage már korábban egyértelművé tette, hogy ha nem szerez képviselői mandátumot, távozik a UKIP éléről. A párt, amelynek elsődleges politikai programja Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból, mindössze egy képviselői helyet szerzett, Farage-t pedig egy olyan konzervatív párti jelölt verte meg, aki korábban a UKIP-tól állt át a torykhoz.