Infostart.hu
eur:
365.15
usd:
331.72
bux:
146279.36
2026. november 16. hétfő Ödön

Ilyen az Életkert magyar pavilon Milánóban

Magyarország az Életkert fantázianevű pavilonnal mutatkozik be a milánói világkiállításon.

A milánói expón való magyar megjelenésről 2013. június 13-án írt alá szándéknyilatkozatot Szőcs Géza magyar és Giuseppe Sala olasz kormánybiztos. A magyar kormány szeptember 4-én döntött a részvételről, valamint arról, hogy bemutatkozásunk a víz mint hangsúlyos elem köré szerveződjön. November 14-én a Miniszterelnökség a kormánybiztossal együttműködve pályázatot írt ki a nemzeti pavilon látványötleteinek elkészítésére.

A beérkezett 45 pályamunka közül a hazai építészeti szervezetek képviselőit is magában foglaló 11 fős bírálóbizottság választotta ki a legjobb 15 pályaművet, amelyek december 23-án felkerültek a www.expomilano2015.hu honlapra, ahol a közönség is szavazhatott a Magyarországot és az expó témáját legjobban szimbolizáló építészeti alkotásra. A leadott 4400 voksot is figyelembe véve a bírálóbizottság 2014. január 15-én hirdette ki a díjazottakat.

A 3 millió forintos, megvétellel járó első díjat Getto Tamás és Hutter Ákos nyerte el A malom című pályaművel. A 2 millió forinttal járó második díjat Sárkány Sándor és Ertsey Attila Alakor jeligéjű pályázata kapta, a megosztott harmadik díjat és 1-1 millió forintot a Fafű és a Cantata Profana jeligéjű pályázatoknak ítélték.

Szőcs Géza elmondta, hogy a győztes pályamunkákból tervezési program, azaz építési koncepció készül, amelyet a Miniszterelnökség állít össze, majd a szakmai szervezetek bevonásával írják ki a kivitelezési pályázatot. Hangsúlyozta: a kormánybiztosságnak mérlegelési joga van eldönteni, hogy a funkcionalitási és költségvetési szempontokat is figyelembe véve a megvásárolt látványtervek közül melyiket, milyen formában építteti meg.

2014. március végére elkészült az Építészeti Tervező Program, amely a látványötlet-pályázat négy nyertes pályaművét értékelte a hazai építészeti szervezetek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Kormánybiztosi Hivatal részvételével. A végleges tervezési program a kormánybiztosi jóváhagyást követően 2014. április 23-án került a kormány elé. A kabinet döntése értelmében a magyar pavilon saját terveztetéssel készül, a megvalósításhoz kapcsolódó feladatokat a Carpathia Kft. kapta meg.

A kormánybiztos május 27-én jelentette be, hogy a megvalósíthatóság időbeni korlátai, valamint a nehezen tervezhető költségek miatt nem az első, hanem a második helyezett Alakor - egy ősi búzafajta nevét viselő - pályaműből indulnak ki. A pályázat egyik nyertese, Getto Tamás ekkor a következőket nyilatkozta: semmilyen racionális érvet, okot nem lát arra, hogy miért nem az ő elképzeléseik szerint épül meg a magyar pavilon. Hozzátette, "építészi morális alapállásuk" az, hogy ha egy megbízóval a bizalmi viszony megszakad, a tervező visszalép.

Közben, 2014. április 3-án Szőcs Géza Milánóban elhelyezte a magyar pavilon alapozási munkálatainak megkezdéséhez rendelt időkapszulát, másnap pedig Szombathelyen is lerakta a volt 11-es huszárok laktanyájának területén végleges helyére kerülő, újra felépítendő épület alapkövét. Szeptember 17-én Milánóban aláírták a magyar pavilon föld- és alapozási munkálataira vonatkozó szerződést. Megkezdődhetett a kivitelezés.

2015. március 14-15-én a milánói magyar napokon mutatták be az épülő nemzeti pavilont, amely március 23-án Budapesten is láthatóvá vált.

Az Életkert Pavilon az expó jelszavához kapcsolódva a tiszta víz, az ásvány- és termálvíz, az ezen alapuló mezőgazdasági és minőségi élelmiszer-termelés fontosságára helyezi a hangsúlyt. A két végén sámándob formákkal lezárt, Noé bárkáját idéző épület egyik pajzsán az életfa jelkép látható. A pavilon intelligens és interaktív épületként, sok magyar innovációt felvonultatva fogadja majd a látogatókat. A belépők elsőként a "víz hangját" hallják meg: a vízcseppek az életfában folyó vízből erednek, és az épület szerves részét alkotó sámándobokra hullanak rá, más-más dobot szólaltatva meg. A természet zenéje az egész pavilonban hallatszik majd. Az épület körüli kertben 33-33 különböző magyar fát, gyümölcsöt, zöldséget és tradicionális gyógy- és fűszernövényt (hungarikumokat) telepítettek. A pavilon egyik látványossága Bogányi Gergelynek az előcsarnokában felállított csodazongorája, amelyen neves magyar művészek Bartók Béla és Kodály Zoltán műveit szólaltatják meg. A magyar-olasz történelmi kulturális kapcsolatrendszerre a Budapest képe alá választott Dante-idézet emlékeztet: "koronája ama földnek, amelyet a Duna szel át." A pavilon egyik kiemelt programnapja az október 23-i nemzeti ünnep lesz.

A háromszintes pavilon 1910 négyzetméteren épült fel, összköltsége az előirányzott kereten belül maradt, 2,45 milliárd forint volt. Az összeg magában foglalja a pavilon lebontását és kilencven százalékos szombathelyi újjáépítését is, itt egészségügyi információs központként működik majd.

A pavilon koncepciójának markáns elemeit a látványötlet-pályázat nyerteseinek ötleteiből válogatták össze. A tervezők közül öten április 8-án nyilatkozatban határolódtak el az épülettől, mely szerintük oly mértékben eltér az általuk tervezettől, hogy azért már nem vállalnak felelősséget. A Magyar Vagyonkezelő Zrt. erre úgy reagált, hogy a kivitelezéskor csak minimális mértékben változtak a tervek, az épület sem koncepcionálisan, sem formailag, sem szerkezetileg nem tér el az eredeti elképzelésektől.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×