Az eseményt, amelyen a magyar kormányt Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, az IHRA magyar elnökségének munkáját irányító miniszteri biztos képviselte, a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában rendezték. Jelen volt mások mellett Vivian Wineman, a 300 ezres brit zsidó közösség legnagyobb képviseleti szervezete, a Board of Deputies of British Jews elnöke, Antonio Mennini érsek, a Vatikán londoni diplomáciai képviseletének vezetője, számos EU-társállam nagykövete, valamint nemzetközi zsidó szervezetek vezetői.

Takács Szabolcs beszédében kijelentette: jelképes jelentőségű, hogy az első ilyen jellegű rendezvényt Londonban tartják, egyrészt azért, mert Magyarország Nagy-Britanniától vette át nemrég az IHRA-elnökséget, de azért is, mert Nagy-Britanniában nagyon erős zsidó közösség él, amelytől sokat lehet tanulni.

Ugyancsak nagyon fontosnak nevezte, hogy két nyugati ország - Kanada és Nagy-Britannia - után két kelet-európai ország, Magyarország és jövőre Románia veszi át az IHRA elnökségét. E két utóbbi országban ugyanis csak a rendszerváltás óta lehet nyíltan beszélni a XX. század e tragédiájáról, vagyis a holokausztról.

A miniszterelnökségi államtitkár szerint a holokauszt a magyar történelem legfájdalmasabb és legszégyenletesebb epizódjai, a magyar holokauszt pedig az egész európai holokauszt legfájdalmasabb epizódjai közé tartozik, tekintettel arra, hogy milyen rövid idő alatt milyen hatalmas méreteket öltött.

Takács Szabolcs kijelentette: örömmel nyugtázandó ugyanakkor az a tény, hogy Magyarországon él - Nagy-Britannia és Franciaország után - a harmadik legnagyobb létszámú történelmi zsidó közösség Európában. "Ez is ok arra, hogy nagyon aktívak, nagyon szókimondók és nagyon elkötelezettek legyünk" az IHRA tagjaként - fogalmazott a Lordok Házában elmondott szerdai beszédében az államtitkár.

Ruth Deech, a Lordok Házának tagja, aki lengyel holokausztmenekültek gyermekeként született Londonban, felszólalásában szükségesnek nevezte egy európai szintű nagyköveti tisztség létrehozását a holokauszt utáni kor problémáinak kezelésére. E problémák némelyike ugyanis annyira kényes és érzékeny, hogy az egyes országok önmagukban csak nagyon nehezen tudnak érdemi megoldást találni rájuk, ezért lenne szükség a páneurópai megközelítésre - mondta.

A kőből emelt emlékművek, múzeumok nem elégségesek ehhez. Valójában nincs is szükség újabb múzeumokra, ehelyett a jövőre kell koncentrálni, és a jövő érdekében fel kell jegyezni azon holokauszt-túlélők emlékeit, akik még élnek, mielőtt túl késő lesz ehhez - fogalmazott Ruth Deech.

Az IHRA Göran Persson volt svéd kormányfő kezdeményezésére alakult nemzetközi kormányközi szervezet, 31 tagállamot és 8 megfigyelő országot fog össze, legfőbb célja, hogy elősegítse a holokauszt emlékezetének megőrzését, a holokauszttal kapcsolatos tudományos kutatást és oktatást.