Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Nőtt az euroszkeptikus populisták támogatottsága Finnországban

Nőtt márciushoz képest az ellenzéki euroszkeptikus populisták támogatottsága a finnországi parlamenti választások előestéjén, így szoros verseny ígérkezik a második helyért a vasárnap esedékes voksoláson.

Nőtt márciushoz képest az ellenzéki euroszkeptikus populisták támogatottsága a finnországi parlamenti választások előestéjén, így szoros verseny ígérkezik a második helyért a vasárnap esedékes voksoláson.

Az YLE finn közszolgálati adó által készített, csütörtökön közzétett felmérés szerint továbbra is az ellenzéki Centrumpárt vezeti a népszerűségi listát, és a szavazatok 24 százalékára számíthat, míg a kormányzó Nemzeti Koalíciós Párt és az euroszkeptikus ellenzéki A finnek (korábbi nevükön: Igazi Finnek) a voksok 16,9, illetve 16,7 százalékát szerezhetik meg. Utóbbi politikai erő támogatottsága a márciusi adatokhoz képest 2,1 százalékponttal nőtt. A negyedik helyen várhatóan a balközép Szociáldemokrata Párt végez majd, amelynek a szavazatok 15,1 százaléka juthat.

A felmérésben részt vevők több mint 40 százaléka mondta magát bizonytalannak.

A győzelemre esélyes Centrumpárt vezetője, Juha Sipilä a múlt héten azt mondta, kész koalícióra lépni az euroszkeptikus populistákkal is, akik többek között azt követelik, hogy az Európai Unió (EU) hagyjon fel a pénzügyi mentőcsomagok nyújtásával, és zárják ki Görögországot az euróövezetből.

Az április 19-én tartandó választások kimenetele abból a szempontból is fontos, hogy Finnország miként viszonyul a továbbiakban a szomszédos Oroszországhoz. Az orosz fenyegetés árnyékában Alexander Stubb kormányfő támogatja az ország NATO-csatlakozását, amelyet azonban az 5,5 milliós lakosság többsége elutasít. Sipilä helyesli az EU szankcióit Oroszország ellen, Moszkvának az ukrajnai válságban játszott szerepe miatt, ugyanakkor azt mondta, hogy több párbeszédre lenne szükség a 28 uniós tagállam és a Kreml között.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×