Haszan Róháni iráni elnök szerint a nagyhatalmak elismerték hazája urándúsításhoz való jogát. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő úgy fogalmazott, hogy az egyezség súlyos veszélynek teszi ki a térséget és a világot, és létében fenyegeti a zsidó államot. Barack Obama amerikai elnök szerint "az életben egyszer adódik ilyen lehetőség", mert a megállapodás megakadályozza, hogy Irán atombomba birtokába jusson, és így hosszabb távú stabilitást hoz a Közel-Keletnek.

Teherán és a hatok - az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja, valamint Németország - egyhetes intenzív tárgyalások után, múlt csütörtökön jutott keretmegállapodásra Irán atomprogramjának korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről. Az egyezményt a tervek szerint június 30-ig végleges formába öntik. Ha minden illetékes szinten elfogadják, fokozatosan megszüntetik az Irán ellen hozott nemzetközi szankciókat.

Teherán utcáin tízezrek ünnepelték a megállapodás létrejöttét. Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert hősként fogadták az egyezség megszületésében játszott szerepe miatt.

Róháni elnök a nemzethez intézett televíziós beszédében leszögezte, hogy amennyiben a másik fél betartja az ígéreteit, akkor Teherán is eleget fog tenni a vállalásainak. Az iráni keményvonalasok azonban úgy vélték, az alku a nyugati országoknak kedvez és katasztrofális Irán számára.

Izraeli kormánykörök szerint rossz keretmegállapodás született Irán vitatott atomprogramjáról, és történelmi hibához vezethet, ha a csütörtökön létrejött alku alapján születik meg a végleges egyezség. Izrael szerint az egyezség a szankciók teljes körű feloldásával kecsegtet Irán számára, miközben Teheránt nem fosztják meg nukleáris képességeitől. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a keretmegállapodás elfogadása miatt összehívott rendkívüli kormányülés után kijelentette: a végleges egyezségnek magában kell foglalnia Izrael létezéshez való jogának elismerését. Az izraeli kormányfő szerint az egyezség "ahelyett, hogy megakadályozná, kikövezi Irán útját az atombombához".

Barack Obama amerikai elnök A The New York Times című amerikai lap honlapján vasárnap este megjelent interjúban megerősítette az Egyesült Államok azon kötelezettségét, hogy megvédi Izraelt, ha támadás érné, de elismerte, hogy a diplomáciai megállapodás keresése Iránnal feszültté tette Washington viszonyát szövetségesével.

John Boehner, az amerikai képviselőház republikánus elnöke szerint az egyezség "riasztó eltávolodást" jelent a Fehér Ház eredeti céljaitól. Szavai szerint naivitás lenne azt gondolni, hogy Teherán a nukleáris programját és a szankciók feloldását ne használná fel a térség destabilizálására.

A szankciók feloldásának menetrendje "még nem rendeződött teljesen" a Lausanne-ban aláírt megállapodást követően - mondta a francia külügyminiszter. Laurent Fabius azt is leszögezte: "Amíg mindenről meg nem állapodunk, semmiről sem állapodtunk meg."

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter úgy ítélte meg, hogy "nincs semmilyen biztosíték" a végső sikerre, és diplomáciai erőfeszítéseket szorgalmazott annak érdekében, hogy a keretmegállapodás végleges egyezménnyé válhasson.

Vang Ji kínai külügyminiszter szerint jó hír a világnak a keretmegállapodás megszületése. Mint közleményében írta, a megegyezés szilárd alapot képez egy későbbi átfogó egyezményhez.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter reménykeltőnek nevezte az egyezséget, szerinte is nagyon jók az esélyek a végső megállapodásra.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium azt közölte az MTI-vel, hogy a magyar kormány üdvözli az Európai Unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Oroszország, Kína és Irán magas szintű képviselői között elért haladást és elvi megállapodást. Ez a megállapodás megnyithatja az utat az Irán és a nemzetközi közösség - azon belül az EU és annak tagállamai - közötti kapcsolatok normalizálásához, valamint jelentős mértékben hozzájárulhat a közel-keleti térség stabilitásának javításához.