Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Iszlám Állam - Az amerikai kormány cáfolta, hogy késlekedett a túszszabadítással

Az amerikai kormány magas rangú tisztségviselői cáfolták a The Washington Post vasárnapi számában, hogy a Fehér Házban tavaly nyáron a szükséges információk beérkezése után halogatták volna a döntést az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet által fogva tartott amerikai túszok kiszabadításáért indított szíriai katonai akció ügyében.

Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadó a lapnak kijelentette, hogy a James Foley, Steven Sotloff, Peter Kassig és Kayla Mueller megmentésével kapcsolatban az óra az elnöki hivatalban "pénteken indult el és szombat este járt le", amikor az elnök elrendelte a kommandósok bevetését.

A tekintélyes washingtoni újságnak nyilatkozó katonai szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a mentőakció - melynek részleteit korábban nem kívánták a közvélemény elé tartani - az egyik legbonyolultabb és legveszélyesebb akció volt, amit Washingtonban valaha is elrendeltek.

"Õszintén szólva az elnök nagyon rizikós döntést hozott. Ez több tekintetben kockázatosabb volt, mint a bin Laden-művelet" - mondta az al-Kaida terrorszervezett vezérének 2011. május 2-án Pakisztánban történt likvidálására utalva Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó.

Szakértők szerint a túszmentés sokkal komplikáltabb, mint célszemélyek elfogása vagy megsemmisítése. A kommandósokat ráadásul ismeretlen szíriai terepen vetették be, ahol kerülniük kellett azt is, hogy szállítógépeiket a szíriai kormányerők légelhárítása észrevegye. Emellett - még a koalíciós légicsapások megindítása ellőtt - a térségben nem végeztek alapos légi felderítést és nem állt rendelkezésre biztos információ arról sem, hogy a túszokat pontosan hol tartják fogva.

A lap kitért rá, hogy az IÁ tavaly márciusban és áprilisban - feltehetően váltságdíj fejében - több európai túszt is szabadon bocsátott. Közülük, mint azt az amerikai hírszerzés megállapította, többen az amerikaiakkal együtt voltak fogságban. Arra következtetésre jutottak, hogy Foleyt - és talán másokat- az IÁ rakkai főhadiszállásának közelében tartják fogva. Ezek alapján a haderőnemek egyesített különleges műveleti parancsnoksága (JSOC) megkezdte a mentőakció megtervezését.

A túszokat az elbeszélések alapján a szíriai város peremén, egy kisebb olajfinomító melletti épületegyüttesben őrizték. A közel-keleti és a közép-ázsiai amerikai katonai műveletekért felelős Középső Parancsnokság (CENTCOM) a Szíriáról rendelkezésére álló szűkös értesülések alapján ne4m tudott dönteni a JSOC előzetes haditervével kapcsolatban.

Az eseményeket egy dán fotóriporter, Daniel Rye Ottosen az IÁ általi, júniusban - koppenhágai sajtóértesülések szerint 2,3 millió dollár ellenében történt - szabadon bocsátása gyorsította fel. Ottosent, akit a militánsok június 17-én szállítottak el a rakkai börtönből, és akit 19-én engedtek el a török határ közelében, 22-én Dániában már kihallgatták a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) emberei.

A fotós megerősítette a korábbi foglyok által adott információkat, és elmondta, hogy néhány nappal korábban még együtt volt mind négy amerikaival. Olyan pontos leírást adott a börtönről, hogy a tervezők be tudták azonosítani mind a helyszínt, mind a kommandósokra váró veszélyeket.

Ezt követően a CENTCOM jóváhagyta a JSOPC tervét, amely az az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságához, annak támogatása nyomán pedig Chuck Hagel védelmi miniszterhez került, aki azt aláírva küldte tovább a Fehér Háznak. Az elnöki hivatalban erről a nemzetbiztonsági szervek képviselői június 27-én, pénteken reggel egyeztettek, majd a nap folyamán később a kabinetszintű feletteseik úgy döntöttek, hogy az akcióról szóló elképzelés az elnök elé terjeszthető.

Egy nappal később a tervet ismertették Barack Obamával, aki a nagy kockázat ellenére jóváhagyta azt. Ezután Jordániát értesítették a készülő akcióról, Fort Braggben összegyűjtötték és onnan a Közel-Keletre szállították a kommandósokat és tanulmányozták a várható időjárási és holdfény-viszonyokat.

A 2014. július 4-én végrehajtott műveletben a különleges műveleti erők több mint 100 katonája, valamint több merevszárnyú repülőgép és Black Hawk helikopter vett részt. Az akcióban "szép számmal" megöltek militánsokat, miközben egyetlen kommandós sebesült meg könnyebben, de a túszokat már nem találták a korábbi börtönükben.

Noha később azt állították, hogy az akció talán csak néhány órát késett, és Obama elnök is úgy nyilatkozott, hogy a kommandósok mindössze egy-két nappal maradtak le a foglyok megmentésének lehetőségéről, a lap kormányzati forrásokból úgy értesült - noha Washingtonban pontos adatot erről nem tudnak - hogy a foglyokat több nappal, sőt, talán több mint egy héttel korábban egy új helyre vitték át.

A The Daily Beast online magazin csütörtökön brit és amerikai tisztségviselőkre hivatkozva azt állította, hogy a Fehér Ház tavaly nem tartotta elég megalapozottnak a brit hírszerzés arról szerzett értesülését, hogy az IÁ hol őrzi a túszait, és csaknem egy hónapot késlekedett a mentőakcióval, de addigra már késő volt. A terroristák által meggyilkolt amerikaiak hozzátartozói közül többen kijelentették, hogy a kormányzat nem tett meg mindent a foglyok kiszabadítása érdekében.Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadó a lapnak kijelentette, hogy a James Foley, Steven Sotloff, Peter Kassig és Kayla Mueller megmentésével kapcsolatban az óra az elnöki hivatalban "pénteken indult el és szombat este járt le", amikor az elnök elrendelte a kommandósok bevetését.

A tekintélyes washingtoni újságnak nyilatkozó katonai szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a mentőakció - melynek részleteit korábban nem kívánták a közvélemény elé tartani - az egyik legbonyolultabb és legveszélyesebb akció volt, amit Washingtonban valaha is elrendeltek.

"Õszintén szólva az elnök nagyon rizikós döntést hozott. Ez több tekintetben kockázatosabb volt, mint a bin Laden-művelet" - mondta az al-Kaida terrorszervezett vezérének 2011. május 2-án Pakisztánban történt likvidálására utalva Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó.

Szakértők szerint a túszmentés sokkal komplikáltabb, mint célszemélyek elfogása vagy megsemmisítése. A kommandósokat ráadásul ismeretlen szíriai terepen vetették be, ahol kerülniük kellett azt is, hogy szállítógépeiket a szíriai kormányerők légelhárítása észrevegye. Emellett - még a koalíciós légicsapások megindítása ellőtt - a térségben nem végeztek alapos légi felderítést és nem állt rendelkezésre biztos információ arról sem, hogy a túszokat pontosan hol tartják fogva.

A lap kitért rá, hogy az IÁ tavaly márciusban és áprilisban - feltehetően váltságdíj fejében - több európai túszt is szabadon bocsátott. Közülük, mint azt az amerikai hírszerzés megállapította, többen az amerikaiakkal együtt voltak fogságban. Arra következtetésre jutottak, hogy Foleyt - és talán másokat- az IÁ rakkai főhadiszállásának közelében tartják fogva. Ezek alapján a haderőnemek egyesített különleges műveleti parancsnoksága (JSOC) megkezdte a mentőakció megtervezését.

A túszokat az elbeszélések alapján a szíriai város peremén, egy kisebb olajfinomító melletti épületegyüttesben őrizték. A közel-keleti és a közép-ázsiai amerikai katonai műveletekért felelős Középső Parancsnokság (CENTCOM) a Szíriáról rendelkezésére álló szűkös értesülések alapján ne4m tudott dönteni a JSOC előzetes haditervével kapcsolatban.

Az eseményeket egy dán fotóriporter, Daniel Rye Ottosen az IÁ általi, júniusban - koppenhágai sajtóértesülések szerint 2,3 millió dollár ellenében történt - szabadon bocsátása gyorsította fel. Ottosent, akit a militánsok június 17-én szállítottak el a rakkai börtönből, és akit 19-én engedtek el a török határ közelében, 22-én Dániában már kihallgatták a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) emberei.

A fotós megerősítette a korábbi foglyok által adott információkat, és elmondta, hogy néhány nappal korábban még együtt volt mind négy amerikaival. Olyan pontos leírást adott a börtönről, hogy a tervezők be tudták azonosítani mind a helyszínt, mind a kommandósokra váró veszélyeket.

Ezt követően a CENTCOM jóváhagyta a JSOPC tervét, amely az az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságához, annak támogatása nyomán pedig Chuck Hagel védelmi miniszterhez került, aki azt aláírva küldte tovább a Fehér Háznak. Az elnöki hivatalban erről a nemzetbiztonsági szervek képviselői június 27-én, pénteken reggel egyeztettek, majd a nap folyamán később a kabinetszintű feletteseik úgy döntöttek, hogy az akcióról szóló elképzelés az elnök elé terjeszthető.

Egy nappal később a tervet ismertették Barack Obamával, aki a nagy kockázat ellenére jóváhagyta azt. Ezután Jordániát értesítették a készülő akcióról, Fort Braggben összegyűjtötték és onnan a Közel-Keletre szállították a kommandósokat és tanulmányozták a várható időjárási és holdfény-viszonyokat.

A 2014. július 4-én végrehajtott műveletben a különleges műveleti erők több mint 100 katonája, valamint több merevszárnyú repülőgép és Black Hawk helikopter vett részt. Az akcióban "szép számmal" megöltek militánsokat, miközben egyetlen kommandós sebesült meg könnyebben, de a túszokat már nem találták a korábbi börtönükben.

Noha később azt állították, hogy az akció talán csak néhány órát késett, és Obama elnök is úgy nyilatkozott, hogy a kommandósok mindössze egy-két nappal maradtak le a foglyok megmentésének lehetőségéről, a lap kormányzati forrásokból úgy értesült - noha Washingtonban pontos adatot erről nem tudnak - hogy a foglyokat több nappal, sőt, talán több mint egy héttel korábban egy új helyre vitték át.

A The Daily Beast online magazin csütörtökön brit és amerikai tisztségviselőkre hivatkozva azt állította, hogy a Fehér Ház tavaly nem tartotta elég megalapozottnak a brit hírszerzés arról szerzett értesülését, hogy az IÁ hol őrzi a túszait, és csaknem egy hónapot késlekedett a mentőakcióval, de addigra már késő volt. A terroristák által meggyilkolt amerikaiak hozzátartozói közül többen kijelentették, hogy a kormányzat nem tett meg mindent a foglyok kiszabadítása érdekében.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×