Infostart.hu
eur:
364.87
usd:
331.07
bux:
0
2026. november 16. hétfő Ödön

Elhalasztják a választásokat Nigériában a Boko Haram miatt

A Boko Haram iszlamista terrorcsoport elleni folyamatos összecsapásokra hivatkozva Nigéria vezetése úgy döntött, hat héttel elhalasztja a parlamenti és elnökválasztást, így azokat február 14. helyett március 28-án rendezik meg - közölte a nigériai választási bizottság.

Attahiru Jega, a testület vezetője vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a harcok miatt nem áll elegendő katona rendelkezésre a választások biztosításához, így nem tudnák garantálni a szavazók, a választási megfigyelők és a szervezők biztonságát.

A következő napokban várhatóan átfogó katonai offenzíva indul a Boko Haram ellen. Szombaton Nigéria, valamint Csád, Kamerun, Niger és Benin megállapodott, hogy 8700 fős közös regionális erőt állít ki a Boko Haram nevű szélsőséges iszlamista szervezet elleni harcra.

A kormány bírálói szerint a döntés Goodluck Jonathan jelenlegi elnök és a kormányzó Népi Demokrata Párt (PDP) politikai taktikázása. Ezzel szerintük a keresztény Jonathan időt akar nyerni támogatottsága megerősítésére, ugyanis legnagyobb ellenfele, Muhammadu Buhari és pártja, a Progresszív Kongresszus (APD) a felmérések szerint megerősödött az utóbbi időben.

A választási bizottsághoz közeli források mindenesetre közölték, az APD és tizenöt másik politikai tömörülés is a választások elhalasztása mellett döntött.

Az ellenzék korábban határozottan a voksolás eltolása ellen foglalt állást, és sokan attól tartanak, hogy az APD legfőbb erősségeinek számító Lagosban vagy Nigéria második legnagyobb városában, Kanóban lázongás alakulhat ki.

John Kerry amerikai külügyminiszter helyi idő szerint szombat este Washingtonban élesen bírálta a döntést. Úgy vélte, az ország választási bizottságának politikai befolyásolása elfogadhatatlan, és a kormánynak nem szabadna a biztonsági megfontolásokat "ürügyként" felhasználnia a "demokratikus folyamatok akadályozására".

"Aggodalomra okot adónak" nevezte a választás elhalasztását Nagy-Britannia, Nigéria korábbi gyarmattartója is. "Létfontosságú, hogy a választások ügye terv szerint haladjon és hogy minél előbb és a nemzetközi normáknak megfelelően megrendezésre kerüljenek" - állt Philip Hammond brit külügyminiszter közleményében.

A Boko Haram az elmúlt hónapokban több várost és falut foglalt el Nigéria többségében muszlimok lakta északkeleti részén, ahol a saríán (iszlám törvénykezés) alapuló iszlám államot akar létrehozni. Hivatalos adatok szerint 2009 óta a terrorcsoport több mint 13 ezer ember halálát okozta az afrikai országban.

A 175 milliós Nigéria az afrikai kontinens legfontosabb olajtermelő országa, és legnagyobb gazdasága. Becslések szerint a nigériaiak mintegy fele muszlim, 40 százaléka keresztény és 10 százaléka a helyi törzsi vallások követői.

A választási bizottsághoz közeli források mindenesetre közölték, az APD és tizenöt másik politikai tömörülés is a választások elhalasztása mellett döntött.

Az ellenzék korábban határozottan a voksolás eltolása ellen foglalt állást, és sokan attól tartanak, hogy az APD legfőbb erősségeinek számító Lagosban vagy Nigéria második legnagyobb városában, Kanóban lázongás alakulhat ki.

John Kerry amerikai külügyminiszter helyi idő szerint szombat este Washingtonban élesen bírálta a döntést. Úgy vélte, az ország választási bizottságának politikai befolyásolása elfogadhatatlan, és a kormánynak nem szabadna a biztonsági megfontolásokat "ürügyként" felhasználnia a "demokratikus folyamatok akadályozására".

A Boko Haram az elmúlt hónapokban több várost és falut foglalt el Nigéria többségében muszlimok lakta északkeleti részén, ahol a saríán (iszlám törvénykezés) alapuló iszlám államot akar létrehozni. Hivatalos adatok szerint 2009 óta a terrorcsoport több mint 13 ezer ember halálát okozta az afrikai országban.

A 175 milliós Nigéria az afrikai kontinens legfontosabb olajtermelő országa, és legnagyobb gazdasága. Becslések szerint a nigériaiak mintegy fele muszlim, 40 százaléka keresztény és 10 százaléka a helyi törzsi vallások követői.

Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiáról.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megtámadták Moszkvát, nappallá vált az éjszaka a Fekete-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Megtámadták Moszkvát, nappallá vált az éjszaka a Fekete-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Vasárnap délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem - közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere. Szobjanyin szerint a pilóta nélküli repülőszerkezetek nagy részét a fővárostól messze, 191-et pedig Moszkva közelében semlegesítettek. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg a Fekete-tenger közelében fekvő Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×