Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

A németek többsége szerint az iszlám nem fenyegeti a demokráciát

Németországban a lakosság többsége szerint a muzulmán vallás nem fenyegeti a demokratikus berendezkedést, a félelem az iszlamista terrortól viszont erősödött a párizsi vérengzés óta - mutatta ki a ZDF országos közszolgálati televízió pénteken ismertetett felmérése.

A ZDF Politbarometer nevű közvélemény-kutatása alapján a lakosság 58 százaléka szerint az iszlám nem veszélyezteti a demokráciát. Ez az uralkodó vélemény valamennyi meghatározó politikai erő táborában, kivéve a legnagyobb támogatottságú parlamenten kívüli párt, a populistának is nevezett euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) híveit, akiknek körében 69 százalék úgy véli, hogy az iszlám fenyegeti a demokráciát.

Ugyanakkor a félelem az iszlamista terrortól erősödött, jelenleg a németek 70 százaléka tart attól, hogy szélsőséges iszlamisták terrorcselekményt követnek el a közeljövőben Németországban. A Politbarometer-felmérésben legutóbb tavaly szeptemberben kérdeztek rá erre, akkor a lakosság 60 százaléka tartott iszlamista terrortámadástól.

A németeket megosztja Angela Merkel kancellár Christian Wulff korábbi államfőtől származó megállapítása, miszerint a keresztény-zsidó gyökerek mellett az iszlám is Németország része. A ZDF vizsgálata szerint a lakosság 48 százaléka egyetért, 48 százaléka nem ért egyet ezzel az állítással, míg 4 százalék nem tud állást foglalni a kérdésben.

Angela Merkel a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban csütörtökön elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy sok német nehezen emészti meg a Wulff-féle megállapítást, mert ugyan "nem az iszlám ellenségei", de "nem a Koránnal nőttek fel" és "bizonytalanok, tanácstalanok".

"Az kérdik tőlem, hogy melyik iszlámról van szó", és hogy lehet-e hinni abban "az újra és újra elismételt mondatban, hogy az iszlámra hivatkozó gyilkosoknak semmi közük az iszlámhoz". Ezek "jogos" kérdések - fejtette ki a kancellár, hangsúlyozva: "fontos és sürgető, hogy az iszlám papság tisztázza" őket.

A lakosság mintegy 5 százalékát kitevő, hozzávetőleg 4 milliós, többségében török származású szunnita muzulmán közösség reprezentatív szervezetei kivétel nélkül mind elhatárolódtak az iszlamista terrortól. A legismertebb szervezet, a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa (ZMD) kedden tüntetést szervezett a német egység jelképeként számon tartott berlini Bandenburgi kapuhoz. Felhívásukban hangsúlyozták, hogy a párizsi vérengzés elkövetői "nem a próféta becsületén esett sérelemért álltak bosszút, hanem elárulták a vallásunkat és bemocskolták muzulmán elveinket".

A ZMD tüntetésén keresztény és zsidó szervezetek képviselő mellett részt vett Angela Merkel a kormány valamennyi tagjával és beszédet mondott Joachim Gauck államfő, aki kiemelte, hogy a mészárlás elkövetői a céljaikkal éppen ellentétes hatást váltottak ki, megosztás helyett egyesítették az embereket.

A németországi muzulmánok legnagyobb szervezete, a nyugati tartományokban 900 vallási közösséget összefogó Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (DITIB) pénteken este, az ima utáni órákra szolidaritási virrasztásokat hirdetett meg szerkesztőségekhez, hogy kifejezze a muzulmánok elkötelezettségét a sajtó és a szólás szabadság mellett.

A DITIB szervezésében demonstrációt tartanak egyebek között Hamburgban a Der Spiegel hírmagazin szerkesztőségénél, Berlinben az Axel Springer lapkiadó, Mainzban a ZDF, Münchenben pedig a Bayerische Rundfunk közszolgálati műsorszóró társaság székházánál.

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×