Gherman szerint az orosz katonák távozása kedvezően hatna a Chisinau és Tiraszpol között zajló rendezési tárgyalásokra.

"Arra számítunk, hogy Oroszország további késedelmek nélkül befejezi katonáinak kivonását" - mondta Gherman, és azzal folytatta, hogy a Dnyeszter mentén zajló katonai műveletet a nemzetközi normákkal összhangban nemzetközi polgári missziónak kell felváltania, ami pozitív töltést adna a politikai folyamatnak.

A külügyminiszter szerint mihamarabb fel kell újítani a terület jogállásáról szóló nemzetközi tárgyalásokat Oroszország, Ukrajna, az EBESZ, az EU, az Egyesült Államok, illetve Moldova és a Dnyeszter menti terület képviselőinek részvételével. Gherman leszögezte, hogy Chisinau célja változatlan: olyan politikai megoldást kell találni a problémára, amely Moldova területi épségén és szuverenitásán nyugszik, azzal, hogy a szakadár terület különleges jogállást kaphat.

A keskeny sávot alkotó - hivatalosan a Moldovai Köztársasághoz tartozó - terület lakói egy 2006-os népszavazásban nagy többséggel amellett tették le voksukat, hogy a régió Oroszország részévé váljon. Míg a Moldovában élőknek csak hat százaléka orosz eredetű, a Dnyeszter-melléki területek lakosainak hatvan százaléka orosz ajkú.

Moszkva az 1990-es évek elején kirobbant polgárháború óta több ezer katonát állomásoztat a vitatott országrészben. Moldova EU-párti kormánya nemrég figyelmeztette Moszkvát, nehogy a Krím félszigethez hasonlóan a Dnyeszteren túli térséget is annektálja, amely 1991-ben kivonta ugyan magát Chisinau fennhatósága alól, de függetlenségét a nemzetközi közösség nem ismerte el.