Az EP-képviselők a nap folyamán szavaznak arról, hogy a néppárti politikus, volt luxemburgi miniszterelnök legyen-e a következő öt évre az Európai Bizottság elnöke. Juncker a vita kezdetén részletesen ismertette politikai és szakmai elképzeléseit megválasztása esetére. Beszédében többször váltott nyelvet - részben franciául, részben németül, részben pedig angolul szólt a képviselőkhöz.

Javaslatainak egyike, hogy a köz- és a magánszféra együttműködésével a következő három évben 300 milliárd euróval ösztönözzék a gazdasági növekedést, és elsősorban a fiatalok munkahelyhez juttatását.

A pénzt - vélekedett - a most is meglevő költségvetési forrásokból, az Európai Beruházási Bank, valamint a magánszektor forrásaiból kell előteremteni, anélkül, hogy megsértenék a szigorú deficitszabályokat és az adósságcsökkentést előíró szabályokat.

"Újra kell iparosítanunk Európát" - mondta Juncker, megállapítva, hogy az öreg kontinens az utóbbi időben hátrányba került a globális versenyben.

Az Európai Bizottság elnökjelöltje ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén jövő februárra kidolgozza a tíz pillérre épülő részletes munkaprogramot a befektetésekről, amelyek az ipari klasztereket, elsősorban az energetikai, a közlekedési, illetve a szélessávú technológiát alkalmazó szektort érintenék.

Jean-Claude Juncker azt is törekvései között említette, hogy minden egyes EU-tagállamban legyen az adott ország anyagi lehetőségeivel arányos, előírt és garantált minimáljövedelem. Szintén megemlítette, hogy a közszolgáltatásokat meg kell óvni "a korszeszélytől", amin egybevágó értelmezések szerint az állami támogatások lefaragását, illetve a közszolgáltatások privatizálását értette.

Juncker beszédének gazdaság- és szociálpolitikával kapcsolatos részei általában is egyértelműen mutatták, hogy a jobbközép pártállású politikus nyitni kíván a balközép felé. Hangsúlyozta például, hogy a stabilitási és növekedési paktum keretein belül az eddiginél nagyobb rugalmasságot kell tanúsítani a forrásfelhasználás terén.

Ilyen, nagy tapsot aratott megnyilvánulásai közé tartozott az is, amikor arról beszélt, hogy ha szándékai és reményei ellenére ismét pénzügyi mentőövre szorulna és kiigazító lépésekre kényszerülne valamelyik tagország, akkor nem szabad elkövetni még egyszer azt a hibát, hogy a pénzügyi szigor kiigazító csomagját előzetes szociális hatástanulmányok nélkül fogadják el.

Az elmúlt évek ezzel kapcsolatos negatív tapasztalatairól így fogalmazott: a legsúlyosabb válság időszakában "repülés közben kellett megjavítani a lángoló gépet", és a választott megoldások nem mindig feleltek meg a "politikai esztétika kívánalmainak", de a feladatot végrehajtották, az eurót megmentették, és a görögöket is sikerült benne tartani a közös fizetőeszközt használó övezetben.

A válság azonban még nem múlt el végérvényesen - tette hozzá mindehhez figyelmeztetően.

Juncker elmondta azt is, hogy a közös európai értékek, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmezése jegyében, ugyanakkor "megfelelő módon figyelembe véve a 28 tagállam eltérő alkotmányos és kulturális hagyományainak sokféleségét", alapjogi és jogállamisági biztosi portfóliót kíván létrehozni az általa irányítandó testületben megválasztása esetén.

E terület biztosának lesz a feladata az is, hogy levezényelje az EU csatlakozását az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, amelyet a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt dolgoztak ki. Az egyezményhez való uniós csatlakozást az EU alapszerződése kötelezettségként fogalmazza meg, de az mindeddig nem történt meg.

Az EU-ban nincs helye diszkriminációnak, sem nemzetiség, sem nemi hovatartozás illetve irányultság, sem etnikai származás, sem vallási vagy más meggyőződés, sem valamilyen kisebbséghez tartozás alapján - hangsúlyozta Juncker. Kilátásba helyezte: fenn kívánja tartani azt a törekvést, hogy e területen - vagyis a diszkrimináció tilalmáról - szülessen uniós irányelv, és rá kívánja venni az egyes érintett tagországi kormányokat, hogy adják fel ezzel kapcsolatos ellenállásukat.