Krisztian Vigenin bolgár külügyminiszter rámutatott arra, hogy a Déli Áramlat gázvezeték létrehozása nem csak Bulgáriának fontos, de egész Délkelet-Európának is. Hozzátette: Szófia támogatja a gázvezeték megépítését az Európai Uniós előírásoknak megfelelően és reményei szerint az erről zajló egyeztetések eredményesen zárulnak az Európai Bizottsággal.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyebek között azt hangsúlyozta, hogy Moszkva kész konstruktív dialógust folytatni valamennyi érintett féllel, azaz a vezeték megépítésében érdekelt országokkal ugyanúgy, mint az Európai Bizottsággal.

Június elején az Európai Bizottság felszólította Bulgáriát, hogy halassza el a Déli Áramlat gázvezeték területén átmenő szakasza kivitelezésének megkezdését, mivel az nem felel meg az érvényes uniós szabályozásnak. Az Európai Bizottság (EB) véleménye szerint az orosz gázt Ukrajna megkerülésével a Fekete-tenger alatt Bulgárián, Szerbián keresztül Magyarországra is eljuttató vezeték terve sérti az uniós szabályokat. Az úgynevezett harmadik energiacsomag tiltja, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték tulajdonosok is legyenek. Az EB ezért felfüggesztette a projekt elfogadási eljárását.

Bolgár illetékesek azóta többször jelezték, hogy készek tárgyalni a kérdésben az Európai Bizottsággal, és hogy továbbra is kitartanak a vezeték építése mellett.

A Déli Áramlat építése 2012 végén kezdődött. A vezeték Bulgária fekete-tengeri partjától Szerbián, Magyarországon és Szlovákián keresztül vezet Ausztriáig. A tenger alatt négy, egymás mellett futó ág lesz.

A Déli Áramlat több mint 930 kilométer hosszan a Fekete-tenger alatt, majd a szárazföldön körülbelül 1450 kilométer hosszan halad. A projekt a tervek szerint 2018-ra éri el teljes kapacitását, évi 63 milliárd köbmétert.