A három ország "átsorolása" a legrosszabb minősítésbe azt jelenti, hogy Washington szerint nem tették meg a minimálisan elvárhatót sem az emberkereskedelem megakadályozására. Azzal, hogy a harmadik, legrosszabb kategóriába kerültek, azt kockáztatják, hogy hasonló szankciókat alkalmaz ellenük az Egyesült Államok, mint Észak-Koreával vagy Szíriával szemben. Túl ezen a lejjebb minősítés elbátortalaníthat multinacionális cégeket attól, hogy beruházzanak a három országban, az Egyesült Államok pedig megvonhatja tőlük egyes segélyeit, és lebeszélheti a Nemzetközi Valutaalapot vagy a Világbankot arról, hogy segítsék a nevezett országokat.

Az amerikai külügyminisztérium éves jelentése szerint Thaiföldön például - óvatos becslések szerint is - tízezrek válnak emberkereskedők áldozataivá, zömük a szomszédos országok szülötte. Jó páran a szexiparba kerülnek, másokat kényszerítenek halászatra, a ruhaiparba, házi munkára, lényegében rabszolgaságra. "Gazdáik" napi 18-20 órán át dolgoztatják őket hetente hét napon át.

Thaiföld, Malajzia és Venezuela modern, gyorsan fejlődő országoknak mondják magukat, ám amerikai besorolásuk emberkereskedelmi szempontból a világ olyan országai közé helyezi őket, amelyekben a legkevésbé érvényesül a jogrend, a legnagyobb az elnyomás és amelyek legkevésbé működőképesek. Ilyen besorolású 23 ország, köztük van Irán és Oroszország is.