Piechocinski - aki egyben a kormánykoalíció kisebbik erejének, a Lengyel Parasztpártnak (PSL) az elnöke - úgy nyilatkozott a PAP hírügynökségnek, hogy Donald Tusk kormányfő kockázatos döntést hozott, amikor a helyén hagyta a belügyi tárca vezetőjét. Ezt a döntést Piechocinski szerint "utólag korrigálni kell".

A PSL elnöke azt is jelezte: az előre hozott választások ügyében akár már a hétvégén is tárgyalhat a kormányfővel, "amennyiben új szempontok merülnek fel".

A következő választásra a hivatalos menetrend szerint a jövő év végén kerülne sor Lengyelországban. Választást előre hozni akkor lehet, ha azt a parlament kétharmados többséggel megszavazza.

Egy frissen kiadott közvélemény-kutatás szerint - amely már a lehallgatási botrány kezdete után készült - jelenleg legnagyobb szavazói támogatással (32 százaléknyival) az ellenzéki Jog és Igazságosság párt bír. A kormányfő Polgári Platformjának népszerűsége májushoz képes 3 százalékponttal, 25 százalékra esett.

A lehallgatási botrány a múlt hét végén tört ki Lengyelországban. A Wprost című hetilap több, magas állami posztot betöltő személy titokban felvett beszélgetését közölte, köztük Marek Belka jegybankelnök és Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter azon megbeszélését, amelyben a miniszter pénzkibocsátást követelt a központi bank vezetőjétől.