Ivica Dacic szerint teljesen érthető, hogy Szerbia és Törökország eltérően látja a történelem egyes eseményeit, és különböző módon értékeli a jelent is.

Hozzátette azonban: éppen ezért fontos, hogy a jövőbeli kétoldalú kapcsolatokban inkább a közös érdekek jelenjenek meg. Ehhez pedig elsősorban nyugvópontra kell helyezni a feszültségre okot adó kérdéseket, és tovább kell mélyíteni a kapcsolatokat - magyarázta a szerb külügyminiszter.

Ahmet Davutoglu Szerbiát Törökország "közvetlen szomszédjának" nevezte, és kiemelte, hogy a két ország nagyon sok mindenben hasonlít egymásra.

"Készek vagyunk arra, hogy Szerbiával vállvetve dolgozzunk együtt mind az ország, mind a Balkán jobb jövőjéért, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy Szerbia a Balkán gerince" - fogalmazott a török külügyminiszter.

Davutoglu kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, miszerint a török külügyminiszter látogatása azt is jelenti-e, hogy sikerült elsimítani a Belgrád és Ankara közötti "nézeteltérést". E kérdés arra vonatkozott, hogy Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök októberben azt mondta: "Koszovó Törökország és Törökország Koszovó". A külügyminiszter úgy fogalmazott: soha nem "válogatta meg" belgrádi látogatásainak időpontjait, mert szeret ebbe a városba utazni, mostani látogatásának pedig az új szerb kormány megalakulásához van köze.

"Mi, a balkáni népek olyanok vagyunk, mint egy család, és amikor valami egyet nem értés adódik, akkor le tudunk ülni egymással, hogy megigyunk egy török kávét vagy szerb kávét, és testvériesen megoldjuk a dolgokat" - illusztrálta Davutoglu.

A török külügyminiszter a nap folyamán Aleksandar Vucic miniszterelnökkel és Tomislav Nikolic köztársasági elnökkel is találkozik.

Ami a két ország gazdasági kapcsolatait illeti, Szerbia és Törökország éves külkereskedelmi cseréje meghaladja a félmilliárd eurót. Törökországnak jelentős befektetései vannak a szerb mezőgazdaságban, infrastruktúrában és műszaki fejlesztésben, Szerbiába főleg textilt, gyümölcsöt és zöldséget szállít. Szerbia pedig jelentős mennyiségű élelmiszert, kőolajszármazékokat és gumiabroncsot exportál Törökországba. Arról is folynak tárgyalások, hogyan léphetnének fel közösen egy harmadik piacon.

A két ország közötti társadalmi hidat a bosnyák nép képezi, a Szerbia lakosságának 1,82 százalékát kitevő népcsoport ugyanis a törökökhöz hasonlóan muszlim vallású.

Törökország külpolitikájában 2009-ben állt be fordulat, amikor Ahmet Davutoglu lett a diplomácia vezetője. A korábbi "tapogatózó", indirekt európai és balkáni politika helyett bátrabb, direktebb politikába kezdett, és intenzívebbé tette a kapcsolatokat főleg Bosznia-Hercegovinával - ahol a lakosság 48 százalékát szintén bosnyákok alkotják - és Szerbiával.