Az 1,7 millió szavazásra jogosult állampolgár arról dönt, hogy a kommunizmus idején összegyűjtött, úgynevezett érzékeny, személyes információkat - például a szexuális vagy vallási hovatartozás - tartalmazó dokumentumok a jövőben mindenki számára hozzáférhetőek legyenek-e.

A 2 milliós balkáni országban a közelmúltban született törvény az archívumok védelméről. A balközép kormány azért akarja korlátozni a hozzáférést ezekhez az információkhoz, mert szerintük azok a magánszférát érintik.

A népszavazást Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök pártja, az ellenzéki, jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) kezdeményezte. Indoklásuk szerint a tilalom a történelmi kutatásokat hátráltatja, főleg azokat a vizsgálatokat, amelyek a volt jugoszláv titkosszolgálat (UDBA) és a kommunista rezsim tevékenységét, illetve "bűntetteit" érintik.

A szlovén törvények szerint ahhoz, hogy a népszavazás sikeres és eredményes legyen, a voksolók többségének támogatnia kell a javaslatot, illetve az összes szavazásra jogosul személy egyötödének a kezdeményezésre kell szavaznia. A részvételi arány azonban vasárnap délelőtt nagyon alacsony volt, 11 óráig az 1,7 millió szavazópolgár mindössze 4,57 százaléka járult az urnák elé. Ez még a két héttel ezelőtti európai parlamenti választásokon tapasztalt rekordalacsony részvételt is alulmúlja.

Szlovénia 1991-ben vált függetlenné Jugoszláviától, a Josip Broz Tito elnöksége idején és azt követően született akták tartalma azóta is foglalkoztatja a közvéleményt.