Infostart.hu
eur:
368.39
usd:
335.35
bux:
143850.41
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Az EU-bevándorlás korlátozását követelik brit munkáspárti képviselők

A tömeges kelet-európai bevándorlás tanulságai miatt a brit Munkáspártnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy kormányra kerülése esetén korlátozza a külföldi EU-munkavállalók betelepülését Nagy-Britanniába - írták a párt vezetőjének, Ed Milibandnek címzett, vasárnap közölt nyílt levelükben a legnagyobb baloldali brit parlamenti erő alsóházi képviselőcsoportjának vezetői.

A The Observer című vezető baloldali vasárnapi brit lapban közzétett levél szerzői szerint az Európai Unió 2004-es keleti bővítése előtt 167 ezer magyar, lengyel, szlovák, szlovén, cseh, észt, lett és litván élt Nagy-Britanniában, számuk azonban 2012-re már meghaladta az egymilliót.

A munkáspárti képviselők szerint e közép- és kelet-európai EU-bevándorlók készek "nyomorszintű fizetésekért" alacsony képesítést igénylő munkakörök betöltésére, és nagy számuk miatt ezzel "lefelé ható nyomást" gyakorolnak a nagy-britanniai bérekre.

A nyílt levél szerzői szerint ez a jelenség éppen azokat a közösségeket érinti kedvezőtlenül, amelyek képviseletére a Munkáspártot alapították. E folyamatoknak "katasztrofális politikai következményei" lehetnek a Munkáspártra - áll a levélben.

Mindezek alapján az aláírók felszólítják Ed Milibandet, a párt miniszterelnök-jelöltjét arra, hogy ha a Labour kormányra kerül, kötelezze el magát az EU-munkavállalók beáramlásának korlátozása mellett olyan uniós társállamok esetében, amelyekben sokkal alacsonyabb a bérszínvonal, mint Nagy-Britanniában.

Az unión belüli munkaerőmozgás pontosan ilyen jellegű korlátozását követeli a kormányzó brit Konzervatív Párt is.

David Cameron miniszterelnök tavaly év végén, a Financial Timesnak írt cikkében fejtette ki részletesen - és azóta több nyilatkozatában is megerősítette - London e követeléseit. A kormányfő szerint olyan új megállapodást kell kötni, amely az EU "központi, ám nem minden feltétel nélküli" alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását.

Cameron szerint az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelmének el kellene érnie egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik állampolgáraik számára a munkavállalás más uniós országokban.

Miliband is tett már utalást arra, hogy a brit Munkáspárt szintén az uniós munkaerőmozgás szabályozásának szigorítását tartaná szükségesnek. A London Business School üzleti főiskolán elmondott minapi beszédében kijelentette: az egyes EU-tagállamoknak a jelenleginél "sokkal nagyobb rugalmasságot" kell biztosítani a bevándorlás kérdésében, és ennek részeként lehetővé kell tenni számukra, hogy szükség esetén "akár jelentősen" meghosszabbíthassák az új tagországok munkavállalóival szembeni átmeneti korlátozások időtartamát.

Címlapról ajánljuk
Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron Magyar Pétertől

Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron Magyar Pétertől

A miniszterelnök és a Tisza Párt kétnapos vidéki frakcióülésre vonul el, ennek kezdetén tartott Magyar Péter és a Tisza-frakció két vezetője rendkívüli sajtótájékoztatót a Déli pályaudvaron. A kormányfő megerősítette: tegnap döntött a kormány arról, hogy kiszáll a 23 ezer milliárdos autópálya-koncessziós szerződésből, amiről úgy tűnik, sikerül megállapodni az érintett cégekkel, akik, mint a kormányfő fogalmazott, „megértették az idők szavát”. Minimálbér: közel a megállapodás, ma vagy a közeli napokban be is jelentik. Rengeteg törvényjavaslatot nyújtanak még be az Országgyűlésnek, így lehet, hogy még a karácsony előtti napokban is ülésezni fognak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A magyar nagyvállalatok 40 százaléka már használ AI-t – a kisebb cégek jóval hátrébb járnak

A magyar nagyvállalatok 40 százaléka már használ AI-t – a kisebb cégek jóval hátrébb járnak

Magyarországon jelentős különbség van a mesterséges intelligencia használatában a vállalatok mérete szerint: míg a nagyvállalatok 40 százaléka alkalmazza a technológiát, a kisvállalatoknak mindössze 8,7 százaléka. Az OECD jelentésében szereplő 2025-ös adatok alapján ráadásul minden vállalatméretben elmaradunk az uniós átlagtól. A bevezetést a szakértelemhiány, a rendezetlen adatok és az informatikai rendszerek összekapcsolásának nehézségei is akadályozhatják. A használat elterjedtségéből pedig még nem derül ki, mennyit nyernek a cégek a technológiával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×