A módosításra azért volt szükség, mert januárban alkotmányellenesnek nyilvánították az említett törvény néhány pontját.

A pénteki parlamenti döntéssel egyértelművé vált, hogy a nemzeti tanácsok a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának eszközeiként működnek.

A módosítás értelmében egyebek mellett a korábbiakkal ellentétben a nemzeti tanácsok esetében is lehetőség lesz rendkívüli választások kiírására, de módosítják a névjegyzékbe vételre vonatkozó szabályozást, és azt is, hogy ezentúl a Köztársasági Választási Bizottság bonyolítja le a voksolást ugyanúgy, ahogyan a parlamenti választások esetében.

A szerb alkotmánybíróság három évig tartó eljárást követően a nemzeti tanácsokról szóló törvény 139 szakaszából kettőt teljes egészében, további nyolcat pedig részben hatályon kívül helyezte. A hatálytalanított rendelkezések egy része olyan kollektív kisebbségi jogokat biztosított, amelyeket a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a többi kisebbségi nemzeti tanács évek óta törvényesen gyakorolt, azaz a döntéssel a kisebbségi jogok elért szintje csökkent, a szerzett jogok sérültek. A részben alkotmányellenesnek talált pontok között szerepel a nemzetközi és regionális együttműködésre vonatkozó szakasz is.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője korábban azt mondta, a mostani törvénymódosításra azért volt szükség, hogy az idén esedékes nemzeti tanácsi választásokat már az új szabályozás szerint lehessen kiírni, és ezt követően kerül majd a belgrádi parlament napirendjére az országos kisebbségi önkormányzatok hatásköreinek kérdése.

A nyugat-balkáni országban idén lejár az összes nemzeti tanács mandátuma, a választásokat októberre írják majd ki.

Szerbiában 2002 óta működik a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szerveként a Magyar Nemzeti Tanács. Elődjének az 1999-ben, állami felhatalmazás nélkül megalakult Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács tekinthető. A testületnek 35 választott képviselője van, elnöke Korhecz Tamás.