A 46 millió választásra jogosult brit 73 EP-mandátum sorsáról dönt.

Nagy-Britanniában az 1930-as évek közepe óta bevett szokásjog alapján minden népképviseleti választást csütörtökön tartanak, ám a választások napja nem munkaszüneti nap. A választóhelyiségek ezért helyi idő szerint este tíz óráig tartanak nyitva.

A végeredményt a többi EU-tagállamban lezajlott EP-választások végéig, vagyis vasárnap estig nem hozzák nyilvánosságra.

Az előrejelzések alacsony, 35 százalék körüli részvételi arányt jósolnak, ami hozzávetőleg 10 százalékponttal alacsonyabb lenne a legutóbbi EP-választás átlagos európai részvételi arányánál.

A közvélemény-kutatások alapján a legnagyobb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja jó szereplésre számíthat; volt olyan felmérés az utóbbi hetekben, amely szerint e párt kaphatja akár a legtöbb szavazatot, 31 százalékos támogatottsággal.

A UKIP - amelynek elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból és az uniós társállamokból érkezők szabad betelepülésének megszüntetése - az előző, 2009-ben tartott EP-választásokon 16,5 százalékot kapott, vagyis ha a közvélemény-kutatási adatok helytállónak bizonyulnak, a párt a brit EP-választásokon megkétszerezné támogatottságát.

A kormányzó Konzervatív Párt a felmérések alapján a harmadik helyre csúszhat az ellenzéki Munkáspárt mögött.