Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Lázadásra buzdít Helmut Schmidt

Helmut Schmidt volt német kancellár szerint az Európai Parlamentnek (EP) nagyobb hatalomra kell szert tennie a brüsszeli bürokráciával szemben, és ezt csak azzal érheti el, ha fellázad az Európai Bizottság ellen.

A publicistaként tevékenykedő volt szociáldemokrata politikus a Bild című német lapban pénteken megjelent interjúban úgy vélte, a németek azért érdeklődnek kevéssé az EP-választás iránt, mert gyenge az intézmény befolyása. Az alacsony részvételi arány viszont csak tovább rontana a helyzeten, ezért május 25-én mindenkinek le kell adnia a voksát - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy "a közép pártjaira" kell szavaznia mindazoknak, akik el akarják kerülni, hogy a bejutási küszöb megszüntetésre révén Németországból szélsőségesek kerüljenek be az Európai Unió multinacionális parlamenti közgyűlésébe.

Az EP-nek "sokkal nagyobb hatalom kell a brüsszeli EU-bürokráciával szemben", ezért a választás után felálló új parlamentnek elsőként "puccsot" kell végrehajtania az Európai Bizottság ellen - mondta Helmut Schmidt.

A volt német kancellár szerint Brüsszellel nemcsak az a baj, hogy túlságosan beleavatkozik a tagállamok ügyeibe, hanem az is, hogy beleszól a világpolitikába, holott a bizottság legtöbb tagja "nemigen ért hozzá". Ezt jelzi az Ukrajna "becsatolására" irányuló kísérlet és a közeledés a nem is Európához tartozó Örményországhoz, ami az Európai Bizottság "nagyzási mániáját" mutatja - mondta Helmut Schmidt.

Az ukrajnai válság rendezésére az 1975-ös Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet mintájára össze kell hívni egy nemzetközi konferenciát valamennyi érdekelt állam, köztük Oroszország és Fehéroroszország vezetőinek részvételével - emelte ki.

Hozzátette: az ukrajnai válság mindinkább emlékeztet az első világháborút megelőző hónapok folyamataira. "Nem kell a harmadik világháború ördögét a falra festeni, de napról napra nagyobb a veszélye annak, hogy a helyzet éppen úgy elmérgesedik, mint 1914 augusztusában" - mondta a volt német kancellár.

Helmut Schmidt 1974-től 1982-ig volt az NSZK kancellárja. A kormányfői munka befejezése után kezdte el publicisztikai tevékenységét a liberális Die Zeitnál. 1987-től a hetilap főállású újságírója, 1983-tól a lap szerkesztőbizottsági tagja, társkiadója lett. Eddig majdnem ezer cikket és esszét írt, és megjelent csaknem 30 kötete. Írásai révén a pártok fölött álló, csak a közjót szem előtt tartó erkölcsi tekintélyt tisztelik benne Németországban és szerte Európában.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×