A régiónak katonai természetű, közlekedési és szállítási, valamint energiabiztonsági garanciákra van szüksége - mondta a magyar miniszterelnök.

A kormányfő kifejtette: a katonai biztonság fő támasza a NATO-tagság, de regionális katonai együttműködésre is szükség van. Ennek jegyében 2016-ra megalakulhat a közép-európai harccsoport, és a védelmi tervezés összehangolásáról már létrejött a megállapodás a régió hadügyminiszterei között - mondta.

A közlekedési és szállítási garanciákkal kapcsolatban szükségesnek nevezte a határ menti együttműködést, valamint az észak-déli közlekedési folyosók kiépítését. Úgy vélte, az Európai Unió nem látja ennek fontosságát, ezért a Balti-tengertől az Adriáig terjedő közlekedési folyosók kiépítése messze elmarad a kívánatostól.

Orbán Viktor szorgalmazta az észak-déli irányú energetikai infrastruktúra fejlesztését, valamint a visszaáramoltatás megvalósítását a gázellátásban. Jelezte, hogy az energiabiztonsági garancia részének tartja az atomenergia elfogadtatását is, valamint hozzátette: fontosnak tartja azt is, hogy a palagáz-kitermelés lehetőségét ne korlátozzák, és hogy az európai szénvagyont is "mozgósítani lehessen". A kormányfő szerint a szabályozási vitákról az árcsökkentésre kell helyezni a hangsúlyt, enélkül tovább romlik az EU versenyképessége.

A kormányfő szerint az ukrán válság rendkívüli csapást jelent az európai, azon belül is a közép-európai versenyképességre, mert ellehetetleníti, hogy kölcsönös előnyökön nyugvó, gazdasági stratégiai együttműködés jöjjön létre Oroszország és az EU között. Többször is hangsúlyozta ugyanakkor: "ma alapvetően ukránbarát hangot kell megütnünk".

A miniszterelnököt kérdezték a kárpátaljai magyarokról szóló szombati szavairól, amire úgy reagált, hogy egy demokratikus Ukrajnának tiszteletben kell tartania a közösségi jogokat, legyen szó például a magyar kisebbség közösségi jogairól. A beszélgetésen részt vevő Donald Tusk lengyel kormányfő, aki a napokban úgy nyilatkozott, hogy Orbán szavai a magyar autonómiáról nem voltak szerencsések, most azt mondta a miniszterelnök felszólalása után: "ez így jobb volt".

Robert Fico szlovák kormányfő az ukrán válság kapcsán azt mondta: az Oroszországgal szembeni szankciók esetleges harmadik szakasza komolyan károsíthatja a kelet-közép-európai országok gazdaságát is. Míg például Franciaország hadihajókat ad el Oroszországnak - hangsúlyozta -, Szlovákia gazdaságát komolyan visszavethetnék az uniós gazdasági szankciók, a jövőre 3,1 százalékosra becsült szlovák GDP-növekedés 1 százalék körülire eshet vissza.

Robert Fico kulcsfontosságúnak nevezte az energiahordozók szállítási kapacitásainak összekapcsolását. Rámutatott: bár e céllal "Európa is egyetért", a gyakorlatban csak "nagyon keveset", mindössze 6 milliárd eurót irányoztak elő az EU-ban erre a célra.

Donald Tusk azt hangsúlyozta, hogy a NATO jelenleginél nagyobb katonai jelenlétére van szükség Kelet-Közép-Európában. Az ukrajnai helyzetre utalva leszögezte: "Európa egyes részein nem politikai válság, hanem háború zajlik." Az ukrajnai válság Európa próbatétele, olyan kihívás, amelyre "álszenteskedés nélkül" kell válaszolni - mondta.

Hozzátette: a visegrádi négyek együttműködése eddig a szolidaritás elvén alapult és jól működött, de erre a szolidaritásra most "minden eddiginél erősebb próba vár", mert az ukrajnai válság nagyobb veszélyt hordoz, mint a 2009-es gázválság vagy a gazdasági válság.

Bohuslav Sobotka cseh kormányfő azt mondta: Csehország egyértelműen a független, egységes Ukrajna mellett foglal állást. Ugyanakkor az a véleményük, hogy az ukrán társadalom megosztottságát nem lehet fegyverekkel megszüntetni. A jelenlegi helyzeten túl azt is szem előtt kellene tartani - mondta -, hogy milyen lesz a NATO és Oroszország viszonya az ukrajnai válság után.

Az esetleges újabb szankciókkal kapcsolatban azt mondta: amikor a rendszerváltás után a cseh cégek egy része kivonult az orosz piacról, akkor helyüket nyugat-európai cégek foglalták el, s így most "nagyon nehéz lenne megértetni és elhitetni" ezekkel a cseh cégekkel, hogy ha kivonulnának az orosz piacról, ez nem ismétlődik meg.

Sobotka szorgalmazta a V4-es védelmi együttműködés hatékonyságának növelését. Rámutatott: az elmúlt időszakban megmutatkozott, hogy nagyon gyorsan meg tud változni a biztonsági helyzet a régió közelében is, s ezekre a kihívásokra "gyors válaszokat kell tudni adni".

Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára azt szorgalmazta, hogy az európai tagállamok, különösen a közép- és kelet-európaiak, hagyjanak fel védelmi kiadásaik csökkentésével. Mint mondta, Oroszország az elmúlt öt évben reálértéken mérve évente tíz százalékkal növelte védelmi kiadásait, ezzel szemben ugyanebben az időszakban a NATO néhány európai tagállama több mint húsz százalékkal csökkentette védelmi kiadásait.

A főtitkár úgy vélekedett, Oroszország "új hatalmi övezetet akar kiépíteni" figyelmen kívül hagyva a nemzetközi jogot és nemzetközi kötelezettségvállalásait. "Ennek hosszú távú következményei lesznek a biztonságunkra nézve, ami komoly, hosszú távú megoldásokat igényel" - tette hozzá.

Rasmussen ugyanakkor kijelentette: a NATO mint szervezet nem tud segítséget nyújtani Ukrajnának felderítésben és felszerelésben, az ilyen igényeket a tagországok egymás közötti kapcsolataiban kell megvizsgálni.