Kosulinszkij a nyelvtörvénnyel foglalkozó parlamenti különbizottság eddigi munkáját összefoglalva a parlament ülésén elmondta, hogy a testület március 4-én alakult, és azóta öt ülést tartott. Ezek közül három ülésen azonban nem volt jelen elegendő bizottsági tag a döntéshozatalhoz. A bizottság szakértői csoportot hozott létre Ukrajna különböző megyéinek képviselőiből, továbbá döntés született arról, hogy a jogszabály "az ukrajnai nyelvhasználat rendjéről" szóló törvény elnevezést kapja.

A bizottság arról is döntött, hogy a jogszabály kidolgozásának alapjául a Leonyid Kravcsuk volt ukrán államfő vezetésével kidolgozott törvénytervezetet veszik alapul.

Olekszandr Turcsinov házelnök, ügyvivő államfő a maga részéről reményét fejezte ki, hogy az új nyelvtörvényt Ukrajnában és az ország határain túl is úgy értékelik majd, mint a nemzeti kisebbségeknek és Ukrajna valamennyi állampolgárának a jogait biztosító jogszabályt.

A tavaly novemberben kezdődött, három hónapig tartó kijevi tüntetések nyomán a korábbi ellenzékiek javára rendeződtek át az erőviszonyok az ukrán parlamentben. A törvényhozó testület egyik első intézkedéseként február 23-án határozatot hozott az ukrajnai nemzeti kisebbségek - köztük a magyar - nyelvhasználati jogait biztosító törvény eltörléséről.

A döntés komoly nemtetszést váltott ki Ukrajnában és külföldön, különösen a szomszédos országokban. A határozat végül nem lépett hatályba, mert Turcsinov nem írta alá azt. Így a 2012 nyarán életbe lépett jogszabály maradt továbbra is érvényben, amely lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségeknek arra, hogy hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot egy közigazgatási egységen belül.

Gajdos István, a nyelvtörvény kidolgozásában részt vevő, magyar nemzetiségű ukrán parlamenti képviselő az MTI-nek március 26-án adott nyilatkozatában rámutatott: a Kravcsuk-féle tervezet visszalépést jelent a korábbi jogszabályhoz képest, főként azért, mert a mostani 10 százalékról 30 százalékra emelné a kisebbségi nyelv használatának küszöbét egy településen belül, és a nyelvhasználati jog megyei és járási szintre már nem terjedne ki.