A bizottság megállapításai szerint már mutatkoznak a jelei annak, hogy a romák életkörülményei javulásnak indulnak. Brüsszel szerint több romagyerek jár óvodába, egyre több olyan mentorprogram indul, amely a romák elhelyezkedését hivatott elősegíteni, és az olyan kezdeményezések is szaporodnak, amelyek hidat óhajtanak építeni a romák és a nem roma közösségek között. Ennek dacára a brüsszeli testület arra is rámutat, hogy a cigányság még mindig szegénységgel, társadalmi kirekesztettséggel és diszkriminációval kénytelen szembenézni.

Viviane Reding, a bizottság alapjogokért felelős tagja úgy fogalmazott, hogy a pénteki, brüsszeli romacsúcs reménykeltő, mert azt bizonyítja, hogy a korábbi időszak érdektelensége után a romaintegráció ügye felkerült a politikusok radarernyőjére.

Reding rámutatott, hogy a bizottság a pozitív eredményeket igyekezett számba venni, és azokhoz próbált ajánlásokat fűzni, annak érdekében, hogy támogatást és bátorítást adjanak azoknak a politikusoknak, akik folytatni akarják erőfeszítéseiket.

"A bizottság ül a kormánynál, de motor nélkül semmire sem vagyunk képesek, a folyamatnak most 28 motorja van" - hangoztatta a luxemburgi politikus, aki szerint az elmúlt időszakban valóságos "kis csodák" történtek. Kiemelte annak fontosságát, hogy el kell érni, hogy minden romagyerek járhasson iskolába, jelenleg ugyanis átlagosan 40 százalékuk nem fejezi be az általános iskolát. Meg kell törni azt az ördögi kört, hogy nincs végzettségük, képzetlenek, és ezért elhelyezkedni sem tudnak - jelentette ki Reding, aki külön hangsúlyozta, hogy Magyarországon sikerült elérni, hogy a romagyerekek 79 százaléka óvodába járjon, jövőre pedig három éves kortól kötelező lesz minden gyereket óvodába járatni.

"A romák ugyanolyan uniós polgárok, mint mi mindannyian" - nyomatékosította a bizottság alelnöke.

Andor László, aki a szociális politikáért, foglalkoztatásért és társadalmi befogadásért felelős a brüsszeli testületben, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a visszajelzések alapján helyes az a megközelítés, hogy a romák helyzetét a lakhatási körülmények, az egészségügyi és oktatási rendszerhez való hozzáférés és a foglalkoztathatóság javításán keresztül kell megközelíteni.

A magyar biztos félreértésnek nevezte, hogy az uniós intézmények a tagállamok nélkül vagy helyettük akarják megoldani az integráció problémáját. Mint mondta, a kidolgozás és a megvalósítás, az uniós intézményekkel szorosan együttműködve ugyan, de elsősorban a tagállamok feladata.

Andor tudatta, hogy a romák helyzetével jellemzően vagy hosszú időn keresztül nem foglalkoztak, vagy nem volt meg az akarat vagy a pénz ahhoz, hogy foglalkozzanak a tagállamok.

"Sokszor nem is a pénz, hanem az elszántság hiányzik" - húzta alá Andor, aki szerint ugyanakkor sok a jó példa, a tagállamok részéről viszont hosszú távú elkötelezettségre és befektetésre van szükség.

Balog Zoltán felszólalása után magyar újságíróknak elmondta: a nyugati országok jellemzően eltolják maguktól a problémát, holott ez közös probléma, amelyet közösen kell megoldani.

"Hogy van az, hogy az orvosainkat szívesen látják, de amikor a romák idejönnek, akkor tanácstalanul állnak, és nem tudják, hogy mit tegyenek? Azt, hogy minket kioktassanak azok, akik itt néhány tízezer romával nem tudnak mit kezdeni, miközben nálunk, Közép-Kelet-Európában milliós nagyságrendű ez az ügy, azt természetesen visszautasítjuk" - húzta alá az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető politikus.

Balog rámutatott: Magyarországon több tízezer olyan roma van, akinek korábban nem volt munkaviszonya, most pedig van, és több tízezer olyan diák jár iskolába, aki korábban nem járt, közülük pedig több ezren még ösztöndíj formájában is kapnak támogatást.

A miniszter szerint uniós intézmények sok esetben úgy alkotnak véleményt, hogy nem győződnek meg a valóságról. Tragikomikusnak nevezte, hogy az EU Alapjogi Ügynöksége olyan jelentést adott ki, amelyben megítélése szerint "egyetlen egy szám sem stimmel". Balog szerint ez a romáknak is árt, és azoknak is, akik tenni akarnak az ügyben.

A tárcavezető arra is kitért, hogy Magyarországról nincs tömeges romaelvándorlás, és úgy értékelte, hogy ez annak a jele, hogy a magyarországi romák látnak esélyt arra, hogy helyben javuljon a helyzetük.