Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Véget ért Franciaországban az "önkormányzati baloldaliság"

A helyhatósági választásokon elszenvedett kormánypárti vereséggel véget ért Franciaországban az úgynevezett "önkormányzati baloldaliság". A sors iróniája, hogy Francois Hollande államfő annak lett a sírásója, amit 1997 et 2008 között a Szocialista Párt (PS) főtitkáraként ő maga épített ki.

Az elmúlt húsz évben a PS lépésről lépésre vált a helyi szinten beágyazott legerősebb párttá Franciaországban: 2001-ben szenzációnak számított, hogy a baloldal elnyerte a jobboldaltól Párizst és Lyont, majd hét évvel később 44 olyan közepes várost, amelynek lakossága meghaladta a 20 ezret. Francois Hollande akkori pártvezető kitartó stratégiájának és a PS fokozatos megerősödésének köszönhetően három évvel ezelőtt a szenátusban is többséget szereztek a szocialisták, ahol az önkormányzatok képviseltetik magukat, s az akkor kormányzó jobboldal mellett az ellenzéki baloldal jelentős erővé vált.

Ez az országos beágyazottság segítette 2012-ben Hollande-ot, hogy köztársasági elnökké váljon és ez a tudatosan felépített háttérbázis dőlt össze vasárnap a helyhatósági választás második fordulójában, amelyen a franciák a két éve hatalmon lévő Hollande-ot büntették. A szocialisták nem csak 155 olyan várost veszítettek el, amelynek lakossága meghaladja a 9 ezret, hanem 68 nagyobb várost (legalább 30 ezer lakossal) is.

A szocialisták számára ezért a vasárnapi választások eredménye földrengésként hathat. A helyi beágyazottság ugyanis a párt stabilitását biztosította, és lehetőséget teremtett arra, hogy a 2002-es és a 2007-es elnökválasztási vereség után a PS gyorsan összeszedje magát és az önkormányzatokban irányító és tapasztalt erőire építve új politikát kezdeményezzen. A vereséggel azonban ezen kezdeményezőképesség és energiatartalék hirtelen el fog tűnni a kormánypárt mögül, s mostantól a jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) lesz a legerősebb helyi erő Franciaországban.

A felelősséget illetően a francia sajtó abban egyetértett, hogy a 11 százalékos munkanélküliségen enyhíteni képtelen, a megszorításokat és az adóemeléseket folytató kormánypolitikát büntették a franciák a helyhatósági választásokon.

Tévút, pofon, büntetés, seggberúgás, katasztrófa, jobboldali cunami - ilyen szavakkal jellemezték hétfőn a lapok az államfőnek adott választói figyelmeztetést.

"Az elnök meztelen" - írta a Libération. A baloldali lap szerint Hollande-nak, aki egyébként nem szeret nyomás alatt lépni, nagyon gyorsan fel kell fednie szándékait a kormányátalakítást illetően.

Abban is egyetértettek a lapok, hogy elkerülhetetlen a kormányátalakítás. A konzervatív Le Figaro szerint a jelenlegi kormányzat "a következetlenségével és az amatőrizmusával tűnt ki", s ha az államfő szeretné a korábban bejelentett felelősségi paktumot végrehajtani, Jean-Marc Ayrault jelenlegi kormányfő helyett új miniszterelnökre lesz szüksége hozzá. "Egy biztos: az új kormányzati csapatnak hatékonyabbnak és konkrétabbnak kell mutatkoznia a kormányzásban".

A BVA közvélemény-kutató intézet hétfőn közzétett felmérése szerint a franciák háromnegyede is Ayrault távozását szeretné.

A kormányzat vasárnap jelezte, hogy Hollande meghallotta az üzenetet és meg fog szólalni, de egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen formában és mikor. Az államfő hétfő reggel fogadta Manuel Valls belügyminisztert, akit a sajtó az egyik esélyesnek tart a kormányfői székre, s rögtön utána Ayrault-val egyeztet Hollande.

Annak ellenére, hogy kormánypárti képviselők hétfőn várhatóan irányváltásra szólítják fel a kormányt, a személyi változásokon kívül nem várható alapvető elmozdulás Hollande programjában, aki számára a fő cél az úgynevezett felelősségi paktum áprilisi beindítása, amely a vállalati adóterhekre 30 milliárd eurós (9,2 ezer milliárd forintos) csökkentést és ezzel párhuzamosan 50 milliárd eurós (15,5 ezer milliárd forintos) állami megtakarítást irányoz elő a beruházások ösztönzésének és a foglalkoztatás javításának reményében.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×