Az amerikai elnök az Európai Unió vezetőivel folytatott megbeszélései után Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral tanácskozott, majd sok száz fős hallgatóság előtt beszédet mondott a brüsszeli Bozar művészeti-kulturális központ koncerttermében.

Beszédében - az Ukrajnához tartozó Krím félsziget orosz bekebelezésével kapcsolatban - Obama kijelentette: ha a Nyugat egységet mutat, az oroszok idővel felismerik, hogy puszta nyers erővel nem érnek el eredményt, "nem tesznek szert az áhított biztonságra, prosperitásra és jogállásra".

Egyúttal úgy értékelte az előállt helyzetet, hogy az ukrajnai válság nem jelenti újabb hidegháború kezdetét. Megjegyezte: amellett, hogy érdemi nyomást gyakorolnak Oroszországra, mindig nyitva kell tartani az ajtót a diplomácia számára is.

Oroszország magatartása - mondta Obama - megkérdőjelezi a néhány héttel ezelőtt még magától értetődőnek tekintett igazságokat, azt, hogy a nemzetközi jognak van jelentősége, hogy a határokat nem lehet átrajzolni, és hogy a népek dönthetnek a saját jövőjükről.

Bár a Nyugatot közvetlenül nem érintette az oroszok krími behatolása, a közömbösség "annak a tanulságnak a figyelmen kívül hagyását jelentené, amely e kontinens temetőiben szűrhető le" - fogalmazott az amerikai elnök, aki szerdai belgiumi látogatásának első programpontjaként az első világháborús amerikai hősi halottak végső nyughelyén, a nyugat-flandriai Waregem temetőjében helyezte el a kegyelet koszorúját.

Az Egyesült Államok és a NATO nem keresi a konfliktust Oroszországgal, de a transzatlanti katonai szövetség teljesíti "egy mindenkiért" kötelezettségét, megvédi a tagországok szuverenitását - hangoztatta Obama.