A kéthetes konzultációk után hozott határozat értelmében először száz megfigyelőt küldenének ki hat hónapi időtartamra, akik Ukrajna valamennyi régióját felkeresnék, a Krím kivételével. A misszió létszámát legfeljebb 400 főre kibővíthetnék, és mandátumát további hat hónapra meghosszabbíthatnák, ha az EBESZ állandó tanácsa Ukrajna kérésére így dönt.

A tervek szerint tíz ukrán városban nyitnának irodákat a megfigyelői misszió számára. Ezek a következők: Herszon, Odessza, Lemberg (Lviv), Ivano-Frankivszk, Harkiv, Donyeck, Dnyipropetrovszk, Csernyivci, Luhanszk és Kijev. A határozat szerint a földrajzi elhelyezkedés megváltoztatását az állandó tanácsnak jóvá kell hagynia.

A megfigyelők információkat fognak gyűjteni és jelentéseket készítenek majd a biztonsági helyzetről, rögzítik és jelentik az esetleges incidenseket, beleértve az EBESZ alapelveinek és vállalásainak vélelmezett megsértéseit. Figyelemmel kísérik az emberi jogi helyzetet az országban, ezen belül a nemzeti kisebbségek jogainak betartását. Feladatuk továbbá párbeszéd előmozdítása a helyzet normalizálásának céljából.

Ez idáig egy EBESZ-misszió kiküldése meghiúsult Oroszország ellenállásán, jelesül azon, hogy mely területekre küldenék a megfigyelőket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban kijelentette, hogy lehetségesnek tart egy EBESZ-missziót, de a Krímet kizárja ebből.

Az orosz biztonsági tanács pénteki ülésén, amelyen Vlagyimir Putyin államfő elnökölt, Lavrov közölte, hogy az orosz külügyminisztérium "gyakorlatilag egyeztette" az EBESZ-szel a megfigyelői misszió kiküldését Ukrajnába, mégpedig, mint mondta, annak "nemcsak déli és délkeleti, hanem nyugati és központi területeire is, ahol az elmúlt hónapokban nagyon kellemetlen incidensek történtek".