Infostart.hu
eur:
359.7
usd:
316.29
bux:
144473.37
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga

A nemzetbiztonsági szolgálatok világszerte hátráltatják az újságírók munkáját

Az újságírók munkáját világszerte hátráltatják a nemzetbiztonsági szolgálatok - állapítja meg az elmúlt évre jellemző új tendenciaként a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró jogvédő szervezet a szerdán Berlinben kiadott éves jelentésében. Az RSF Magyarországról azt írja, hogy 2013-ban romlott a sajtószabadság helyzete.

A vizsgált időszakban - 2012 decemberétől 2013 októberének közepéig - világszerte a leginkább jellemző új tendencia az volt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok számos országban hátráltatják az újságírók munkáját. Különösen riasztó, hogy ez a fejlemény régi demokráciákban is megfigyelhető - emelte ki az RSF.

Az oknyomozó újságírókat és állami szervezetektől adatokat kiszivárogtató forrásaikat már az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is szinte úgy kezelik, mintha terroristák lennének. Ezek a "diktatúrákat idéző biztonsági reflexek" elfogadhatatlanok olyan országoktól, amelyekben a szabad sajtónak nagy hagyománya van, és "nem utolsó sorban megnehezítik a kritikus újságírók életét, akik tekintélyelvű berendezkedésű országokban dolgozva a szabadságukat és az egészségüket kockáztatják" - idézte a szervezet közleménye Michael Rediske szóvivőt.

Az RSF Magyarországot a 2012-es 56. helyről a 64. helyre sorolta vissza azon a listán, amely 180 országot rangsorol a sajtószabadság elveinek érvényesülése alapján. Közvetlenül Magyarország után Horvátország következik. Az uniós tagállamok közül Magyarország mögött áll Görögország és Bulgária, a 99., illetve a 100. helyen.

A listát bemutató közlemény szerint Magyarországon Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta a polgári szabadságjogok hanyatlása tapasztalható, mindenekelőtt az információs szabadság területén. A kormány a kétharmados parlamenti többségére támaszkodva "restriktív" médiatörvényt fogadtatott el - tették hozzá, megjegyezve, hogy az EU elérte a kormánynál a jogszabály egyes rendelkezéseinek visszavonását, de "a leginkább korlátozó (rendelkezések) továbbra is hatályosak".

A lista elején és végén nem történt változás, az élbolyhoz észak-európai országok (Finnország, Hollandia, Norvégia) tartoznak, míg a sereghajtók továbbra is "a sajtót teljes mértékben ellenőrző diktatúrák", Türkmenisztán, Észak-Korea és Eritrea.

Az RSF szerint tavaly a legnagyobb mértékben a Közép-afrikai Köztársaságban romlott a sajtószabadság helyzete. Az országban a 2013. márciusi puccs óta egyre gyakrabban támadnak újságírókra és fenyegetnek meg médiumokat, az afrikai állam így 43 helyet rontva a 109. helyre került. A romlás mértéke alapján a második Guatemala, amely az újságírók elleni támadások számának megduplázódása révén 29 helyet rontva a 125. helyre csúszott. A legnagyobb mértékben Ecuadorban és Panamában javult a helyzet, mindkét ország 25 helyezéssel jutott feljebb.

Az RSF 2002 óta évente rangsorol országokat a sajtószabadság minősége alapján. A listát kérdőíves felméréssel gyűjtött adatok alapján állítják össze. A vizsgálatban újságíróktól, újságíró-szervezetektől, médiakutatóktól és jogászoktól kérnek adatokat egyebek között a médiára és képviselőire kifejtett nyomásgyakorlásról, valamint a média gazdasági és jogi környezetéről.

Címlapról ajánljuk
BL-döntő, Forma–1-es hétvége, Sziget – erős nyarat zárhat a budapesti turizmus

BL-döntő, Forma–1-es hétvége, Sziget – erős nyarat zárhat a budapesti turizmus

Egy átlagos nyári hétvége bevételének a 2,5–3-szorosát hozza a szállodáknak egy olyan hétvége, amikor F1-es versenyhétvégét rendezhet Magyarország – mondta az InfoRádióban Kovács Balázs, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke. A Danubius Hotels Zrt. vezérigazgatója ugyanakkor arra is kitért, hogy az ő szállodaegységeikben 40 százalékkal volt nagyobb a labdarúgó BL-döntő alatt realizált fővárosi árbevétel, mint a mostani Forma–1-es hétvégén, pedig utóbbi miatt több időt töltenek itt a külföldiek.

Önállósodik az Alkotmánybíróság, maga választ elnököt mostantól, de csak három évre

Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll. A működés is sokkal átláthatóbb lesz, és munkájának tartalma ugyanott jelenik majd meg, ahol az összes magyar jogszabály.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×