A flamand liberális Verhofstadt, Belgium korábbi miniszterelnöke a hamarosan záruló EP-ciklusban a liberálisok parlamenti frakcióvezetőjeként tevékenykedett. A csúcsjelöltségért folyó verseny közte és a finn Olli Rehn - az Európai Bizottság gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke - között már korábban eldőlt. Most szombaton az ALDE-kongresszus hivatalosan is ráütötte a pecsétet az alkura, ami arról szól, hogy Rehn tevékenyen segíti Verhofstadt kampányát, és cserébe őt is fontos pozícióba kívánják juttatni az európai liberálisok.

Az idei EP-választások előtt a nagy európai pártcsaládok sorra megnevezik csúcsjelöltjüket, azt a személyt, akit az EP-választások eredményének fényében a legfontosabb posztra kívánnak jelölni az általános uniós tisztújításon. A legértékesebbnek tekintett trófea az Európai Bizottság - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - elnöki posztja, amelyet jelenleg José Manuel Barroso portugál néppárti politikus tölt be, immár a második ötéves ciklusának végéhez közeledve.

Széles körben osztott vélekedés szerint az eddig a harmadik legnagyobb európai pártcsaládként számontartott liberálisok csak akkor lehetnek képesek megszerezni az európai bizottsági elnöki széket, ha valamilyen bonyolult pozícióalkut kötnek a náluk nagyobb két pártcsalád valamelyikével, az eddig az első számú tényezőnek számító néppártiakkal vagy a második legerősebb szociáldemokratákkal.

Az idei EP-választások kimenetelét ma még nehéz lenne megjósolni. Az eddigi felmérések szerint a néppártiak valószínűleg valamelyest visszaesnek, a szociáldemokraták valamelyest erősödnek, az uniós intézmények befolyásának visszaszorításáért fellépő, "euroszkeptikus" pártok pedig valamelyest szintén izmosodnak majd - kérdés viszont, hogy milyen mértékben.

A szocialisták már megnevezték csúcsjelöltjüket, a német Martin Schulz, az Európai Parlamenti jelenlegi elnöke személyében.

A néppártiak hivatalosan csak a március elején Dublinban tartandó kongresszusukon hozzák nyilvánosságra, ki lesz a csúcsjelöltjük, ám a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap értesülése szerint ez a döntés a kulisszák mögött valójában már megszületett: eszerint Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő a befutó a jobbközép pártcsaládban.

Eddig Michel Barnier francia politikusról is sokat beszéltek, mint lehetséges csúcsjelöltről. Szóba került még a szintén francia Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, illetve Enda Kenny ír kormányfő. Egyes vélekedések szerint Kennyt és Junckert akár az Európai Bizottság, akár a tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő testület, az Európai Tanács élére is jelölhetik a néppártiak. (Az utóbbi tisztséget most a belga kereszténydemokrata Herman Van Rompuy tölti be.)

A Welt am Sonntag úgy tudja, hogy az európai bizottsági elnöki tisztségre Angela Merkel német kancellár Junckert támogatja.