Infostart.hu
eur:
373.16
usd:
340.24
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Az ENSZ-székházban nyílt kiállítás a magyar vészkorszak 70. évfordulója alkalmából

A magyarországi holokauszt emlékezete címmel kiállítás nyílt helyi idő szerint csütörtök este az ENSZ New York-i székházában a vészkorszak 70. évfordulójáról való megemlékezés keretében.

Peter Launsky-Tieffental, az ENSZ főtitkár-helyettese rámutatott: abból a szempontból rendkívüli fontos megemlékezni a több százezer magyar életét is követelő példátlan népirtásról, a holokausztról, hogy nagyobb sikerrel lehessen fellépni annak érdekében, hogy ez soha többé ne fordulhasson elő. Hangsúlyozta: a holokauszt fontos tanulsága, hogy fel kell lépni az etnikai és a vallási gyűlölet, a többi között az antiszemitizmus ellen.

A magas rangú ENSZ-tisztségviselő elmondta, hogy a magyarországi holokauszt évfordulóján megtartott megemlékezést és a kiállítás-megnyitót január végén hasonló események sora fogja követni a világszervezetben.

Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet - csakúgy, mint a nap folyamán korábban megtartott tájékoztatón - ezúttal is arról szólt, hogy a holokauszt 70. évfordulójáról történő megemlékezés alkalmat nyújt a múlttal való szembenézésre és a bocsánatkérésre. Tolmácsolta a kormány üzenetét, miszerint magyar állam bűnös volt a holokausztban, egyrészt azért, mert nem védte meg állampolgárait a pusztulástól, másrészt pedig azért, mert segédkezett a népirtásban és anyagi forrásokat biztosított ahhoz. Hangsúlyozta, hogy a mai magyar állam általi bocsánatkérésnek helyet kall kapnia a nemzeti emlékezetben és identitásban.

A nagykövet emlékeztetett rá, hogy 2014-et a kormány a magyar holokauszt emlékévének nyilvánította. Üdvözölte a kiállítást, amely négy civil szervezet, a Carl Lutz Alapítvány, a Tom Lantos Emberi Jogok és Igazságosság Alapítvány, az Amerikai Magyar Koalíció és Magyarország Kezdeményezések Alapítvány összefogásával jött létre.

A Carl Lutz Alapítvány elnökének, Vámos Györgynek a felszólalását Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke tolmácsolta, a kiállítás szerkesztője ugyanis két nappal a megnyitó előtt agyvérzést kapott. Vámos beszédében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a kormányok, amelyek a saját népük ellen fordultak, katonai vereségbe és erkölcsi válságba vezették országaikat. Hangsúlyozta: a történelem bebizonyította, hogy a rasszizmus minden formájában csakis tragédiához vezethet.

Katrina Lantos Swett, a Tom Lantos Alapítvány elnöke arra emlékeztetett, hogy csaknem 20 ezer zsidót még 1941-ben, Magyarország náci megszállása előtt deportáltak. Felháborodását fejezte ki amiatt, hogy Szakály Sándor történész "idegenrendészeti eljárásnak" minősítette a kamenyec-podolszki kitoloncolást, a magyar holokauszt első tömeggyilkosságát. Úgy értékelte, hogy ez elfogadhatatlan kísérletet jelent az akkori magyar kormányzat "az ártatlan emberek lemészárlásában való mély morális bűnrészességének" eltussolására. Felhívta a figyelmet, hogy a Szakály vezette Veritas Történetkutató Intézet költségvetési támogatást kap.

Az egyetlen holokauszt-túlélő néhai amerikai kongresszusi képviselő, Tom Lantos lánya sürgette, hogy a magyar kormány legmagasabb szinten határozottan emelje fel hangját ezen elítélendő kijelentések ellen és tegye meg a megfelelő lépéseket a kialakult helyzet orvoslása érdekében.

Méltatta Kőrösi Csaba ENSZ-misszióvezetőt, Szapáry György washingtoni magyar nagykövetet, Martonyi János külügyminisztert és Németh Zsolt államtitkárt, amiért felemelték szavukat a tolerancia és a kisebbségek védelmében.

Fellegi Tamás, a Magyarország Kezdeményezések Alapítvány elnöke hangsúlyozta, a szélsőségességek és rasszizmus jelentette veszélyek felemlítése mellett fontos leszögezni, hogy Magyarországon a fősodorhoz tartozó jobb- és baloldali pártok nem rasszisták és nem antiszemiták. Rámutatott, hogy a múlt feldolgozása nem ért véget.

"A holokauszt tragédiája a magyar nemzet tragédiája volt. A magyar zsidóknak a magyar nemzetből haláltáborokba történő kirekesztésével, Magyarország elvesztette jobb jövőjének egy részét. Úgy gondolom, hogy mind a kulturális, mind a politikai elitnek, és a közvéleménynek is hosszú utat kell megtennie, amíg eljutunk történelmünk e tragikus részének kölcsönös megértéséhez jutunk, amihez a 70. évforduló jó alkalmat kínál" - mondta Fellegi Tamás.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×