Az uniós ügyekkel foglalkozó portál, az Euroactiv idézte szerdán ezzel kapcsolatosan Klaus-Dieter Borchardt, az Európai bizottság energiapiaci hivatalának igazgatóját, aki az Európai Parlamentben beszélt erről.

"A bizottság megvizsgálta ezeket a kormányközi megállapodásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy egyike sincs összhangban az uniós joggal" - mondta Borchardt.

A brüsszeli illetékes szerint Brüsszel emiatt hozta a szóban forgó országok - Bulgária, Szerbia, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria - tudomására, hogy az uniós egyezményekből vagy pedig az Energia Közösség (Energy Community) megállapodásaiból kifolyólag kötelességük kérni Oroszországtól a kétoldalú kormányközi megállapodások újratárgyalását, hogy összhangba hozhassák őket az uniós joggal.

Borchardt szerint amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor az érintett országoknak fel kell mondaniuk a kétoldalú egyezményeket. A brüsszeli illetékes szerint Günther Öttinger, az Európai Unió energiaügyi biztosa épphogy elküldte levelét Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszternek, amelyben elmagyarázta a helyzetet, és arra kérte, hogy fogadja kedvezően a megállapodások újratárgyalásának lehetőségét.

A szóban forgó országok mind tagjai az EU-nak, kivéve Szerbiát, amely azonban tagja az Energia Közösségnek. A 2006-ban létrejött, bécsi központú szervezetet azzal a céllal hozták létre, hogy hozzájáruljon a stabil szabályozási környezet megteremtéséhez a tagállamokban és szerződött országokban a befektetések vonzása, az energia integrált belső piacának megteremtése, valamint az ellátásbiztonság fokozása érdekében.

Klaus-Dieter Borchardt leszögezte, hogy a kétoldalú megállapodások alapján nem épülhet meg és nem is helyezhető üzembe a Déli Áramlat. Amennyiben az érintett országok nem tárgyalják újra az egyezményeket, az Európai Bizottságnak vannak eszközei ahhoz, hogy kötelezzék őket erre - tette hozzá.

Borchardt három kifogásolni való dolgot említett a megállapodásokkal kapcsolatosan. Először is felül kell vizsgálni az úgynevezett tulajdonosi kör "kötetlen" szabályait. Az orosz Gazprom, amely a gáz termelője és ellátója is egyben, nem birtokolhatja egy időben a termelőkapacitásokat és a tranzithálózatot. Másrészt biztosítani kell a harmadik fél számára a vezetékhez való hozzáférést hátrányok nélkül, a Gazprom pedig nem élvezhet kizárólagos jogot a gázszállításokra. Borchardt harmadrészt az mondta, hogy meg kell vizsgálni a Déli Áramlat tarifarendszerét is.

A brüsszeli illetékes nem tudta megmondani, hogy ezeket a megállapodásokat összhangba lehet-e hozni az uniós joggal vagy sem, de felhívta a figyelmet arra, hogy még abban az esetben is, ha sikeresen zárulnak le a tárgyalások, időbe telik, amíg a Déli Áramlat építése összhangba kerül az uniós joggal. Ez szerinte akár két évet is igénybe vehet.

Borchardt hozzátette, hogy az érintett országok teljes mértékben tisztában vannak a Déli Áramlattal kapcsolatos bizottsági aggályokkal. Leszögezte, hogy a gázvezeték nem fog működni az EU területén, amennyiben ez nincs összhangban az uniós energiapolitikát szabályozó joggal.

Az Euractiv szerint a brüsszeli bizottság állásfoglalása legkevesebb két tranzitországot, Bulgáriát és Szerbiát hozza kellemetlen helyzetbe: az előbbi országban tavaly áprilisban, az utóbbiban tíz nappal ezelőtt kezdődött meg ünnepélyes keretek között a gázvezeték építése, miközben tudomásuk volt róla, hogy Brüsszel törvénytelennek tartja a beruházás alapjául szolgáló kétoldalú megállapodásokat.

A Déli Áramlat nemzetközi gázvezeték a Fekete-tenger alatt, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül szállítja majd az orosz gázt Nyugat-Európa fogyasztóinak. A befektetés összértéke több mint 16 milliárd euró. Az Ukrajna megkerülésével orosz gázt az európai piacra szállító Déli Áramlat gázvezetéket előreláthatólag 2016-ban helyezik üzembe. A gázvezeték 2018-ra éri el teljes kapacitását, akkor évi 63 milliárd köbméter földgázt lesz képes eljuttatni az európai fogyasztókhoz Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia és Ausztria területén az olaszországi elosztó terminálhoz vezető nyomvonalon. A Gazprom a múlt kedden közölte, hogy a Déli Áramlat magyarországi szakaszának építése 2015 áprilisában kezdődik.